Fényképes sonkák boltja

Összefogásban az erő – hangoztatja régóta Balogh József, Kunszentmiklós és térségének parlamenti képviselője. Az Országgyűlés egyetlen, tanyán lakó képviselőjeként ő lett a négy évvel ezelőtt megalakult tanyaegyesület elnöke. A most 48 esztendős, mezőgazdasági gépszerelő végzettségű férfi dolgozott a fülöpházi téeszben is, s ifjú kora óta gazdálkodott a falu határában levő tanyáján. Közben hat gyermeket nevelt föl. A tanyai élet nehézségeit már gyermekkorában is megtapasztalta.

Az egyesület tagjai gyorsan gyarapodtak, már több mint nyolcszázan vannak. A Kiskunságból jelentkeztek sokan, ott élnek a legtöbben tanyán; nem egy olyan település található itt – köztük az egyesület székhelye, Fülöpháza –, ahol a családok nagyobb része ma is külterületen lakik.

Bár, főként a nagyvárosok közelében, egyre több az üdülőtanya, a tanyavilág sorsát végső soron mégis az határozza meg, hogyan lehet megélni a földből. Az egyesület ezért arra törekszik, hogy piacot szerezzen a kisebb területen termelőknek is, biztos értékesítési lehetőséget tisztes haszonnal. A multikkal, a nagy élelmiszer-áruházakkal persze nehéz versenyezni, de a tanyai élelmiszerek iránt van igény a városokban is, különösen, ha azokhoz olcsóbban lehet hozzájutni, mint a szupermarketek termé­keihez. Az egyesület kérésére 2009 novemberében a Magyar Szabadalmi Hivatal lajstromba vette az „egészséges tanyasi élelmiszer, magyar termék” védjegyet. A védjegyes élelmiszerek nem biotermékek, de közel állnak azokhoz, és lényegesen olcsóbbak. A minőségi követelmények szigorúak, de az ellenőrzés jóval egyszerűbb.

A múlt év februárjában Budapesten, a Havanna lakótelepen megnyitották a tanyasi áruk boltját. A kiskunsági tanyákról érkező zöldség és gyümölcs csakhamar népszerű lett a környéken, s a főváros távolabbi kerületeiből is mind többen keresik fel az üzletet. A közvetlen értékesítéssel jól járt a termelő és a fogyasztó. Az év végén még egy ilyen bolt nyílt a fővárosban, itt már házikolbászt, sonkát és egyéb húsféleségeket, továbbá tejet és tejtermékeket is lehet kapni. Az áru mellett ott a termelő neve, fényképe, címe és a származási hely, a termesztési, tartási körülmények rövid leírása.

A következő lépés: több fővárosi kerület és Duna–Tisza-közi település önkormányzata rövidesen megállapodást köt a védjeggyel ellátott tanyasi élelmiszerek árusítására. Az illető kerületekben önkormányzati boltok nyílnak, ahová az árut elsősorban a Felső-Kiskunság tanyáiról szállítják.

A tanyákon élők számára az is sokat jelent, hogy a múlt év szeptembere óta a közétkeztetést végző intézmények a helyi termelőktől közvetlenül, közbeszerzési eljárás nélkül megvásárolhatják a friss élelmiszereket. Tetemes mennyiségű zöldség, gyümölcs, tej és tejtermék, méz, tojás, gabona és hús talál így vevőre. A közkonyhák és az önkormányzati boltok, de a saját fogyasztásra vásárlók ellátását is segítheti a tanyasi áruk nagybani piaca, amely várhatóan még az idén Fülöpházán fog megnyílni.

A Nemzeti Tanyafejlesztési Program keretében az idén felhasználható egymilliárd forint kétharmada ugyancsak a tanyasi termékek értékesítési lehetőségeinek javítását szolgálja. Többek között azzal, hogy több helyen élelmiszer-feldolgozók épülnek kistermelők és családi gazdaságok számára. E gazdaságok erősítése, számuk növelése a vidékfejlesztés egyik fő eleme lesz a következő években – mondta Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a tanyaegyesület legutóbbi közgyűlésén. Ezt kívánja elősegíteni a földalap létrehozása, a fiatalok letelepedését segítő tartós földbérlet, az utódoknak átadható bérleti jog és még számos kormányzati intézkedés.