Ingatag lábakon áll az ingatlanadó

Telek- és építményadót eddig is kivethettek az önkormányzatok. Méghozzá két formában: vagy a forgalmi érték alapján, vagy a hasznos alapterület után.

Az első esetben az történik, hogy valamilyen módon megállapítják, mennyi pénzért lehetne elpasszolni az ingatlant – vagyis mi lenne egy ilyen adásvétel után fizetendő illeték alapja –, és ennek az értéknek egy meghatározott százalékát kell évente befizetni az önkormányzat számlájára az adózónak. Ennek a fajta önkormányzati adónak volt a maximuma az 1,8 százalék.

A második esetben az önkormányzat azt mondja, hogy macerás dolog megállapítani, mennyiért is cserélne gazdát az ingatlan a piacon, miután nem cserélt gazdát már húsz éve, ezért aztán valamilyen szempontok szerint megállapítunk egy általános, hasznos alapterületre vetített adómértéket. Ez nagyjából azt jelenti, hogy megnézzük, hol van az ingatlan meg hogy hány négyzetméter, és ez alapján határozzuk meg az adó mértékét: nem törődünk vele, hogy az egyik ingatlan fel van újítva, a másik meg éppen összedőlni készül. A jelenlegi szabályok szerint ennek a fajta helyi adónak is van maximuma, idén 1580 forint négyzetméterenként.

A kormány által beterjesztett törvényjavaslat jelentősen módosítaná a helyi adókról szóló törvényt; ennek a része az építmény- és telekadóról szóló tétel. A javaslatról általában azt kell tudni, lehetővé tenné az önkormányzatoknak, hogy bármire, amire akarnak, adót vessenek ki – kivéve, amire már vannak állami adók, különös tekintettel a jövedelmekre és a cégek bevételeire. Ennek egyetlen korlátot szab a javaslat: a vállalkozó által fizetendő települési adó mértéke nem haladhatja meg az iparűzési adót. Az építmény- és telekadó esetében a legérdekesebb nem a legnagyobb kiszabható adó mértékének a jelentős növelése, hanem hogy a maximumot csak a forgalmi érték arányában határozták meg, négyzetméteráron nem. Ez azt jelenti, hogy hiába határozza meg az önkormányzat az adóalapot a hasznos négyzetméter alapján, de ahhoz, hogy biztos lehessen benne, nem lépte át az adómaximumot, tudnia kell, hogy mennyi az adott ingatlan forgalmi értéke.

Csakhogy egy ingatlan forgalmi értékének a megállapítása nem könnyű feladat, éppen ezért egy-két kivétellel az összes telek- és építményadót kivető település négyzetméteralapon határozza meg az adó mértékét. Ebből az az első tanulság, hogy ilyen már van, a lakosság pedig azért nem tiltakozik ellene, mert az ingatlanadót nem rájuk szabják ki, hanem a vállalkozásokra, különös tekintettel a kiskereskedelemre. A második következtetés pedig, amit a fentiekből levonhatunk, hogy megnehezítené az önkormányzatok dolgát, ha kötelezően át kellene térniük a forgalmi érték szerinti adóztatásra. Hiába lehet továbbra is négyzetméteralapon kivetni az adót: ha az adómérték törvényes vagy törvénytelen voltát csak a forgalmi értékhez képest lehet vizsgálni, akkor fel kell becsülni az ingatlanok forgalmi értékét.

Úgy tűnik, ez a gubanc megoldódik, ugyanis kormánypárti képviselők olyan módosító javaslatot nyújtottak be, amelyben meghatározzák az alapterület alapján kiszabott telek- és építményadó maximumát is; amennyiben ezt elfogadják, akkor tulajdonképpen minden marad a régiben. De egyéni indítványban felvetődött az is, hogy az adómaximumot teljesen eltörlik, és csak a húsz százaléknál nagyobb adóemelést kötnék miniszteri engedélyhez.

Az a véleményem
– Egyelőre sötétben tapogatózunk, ugyanis nem tudjuk, hogy pontosan milyen feladatokat és milyen bevételeket vesz el az állam az önkormányzatoktól. Hiába ad a törvény felhatalmazást arra, hogy mennyi ingatlanadót szabhatunk ki, ha azt a helybeliek nem tudják befizetni. Meghívnám a falunkba a döntéshozókat, lakjanak itt egy hónapig, és szembesüljenek a valósággal. Itt azzal küszködnek az emberek, hogy kiegyenlítsék a több tízezer forintos gázszámlájukat vagy tűzifára kuporgatnak. Tucatnyi olyan ház van, amelyik rendezettnek látszik, de már lezárták a villanyórát a tartozások miatt – magyarázza Szöllősi József, a négyezer lelkes Szajol polgármestere. A Szolnok melletti község nem a legszegényebbek közül való. A helybeliek fele ugyan nyugdíjas, de elég sok a gyermek, s nemrég az új, kibővített iskola átadását ünnepelhették. Igaz, emiatt nem rózsás az önkormányzat anyagi helyzete, a pályázat 10 százalékos önrészére közel 50 millió forint kölcsönt vettek fel. Szajolban eddig is kivetettek helyi adókat: az iparűzési 2 százalék, a vállalkozások helyiségei után pedig négyzetméterenként ezerforintos ingatlanadót – ezt a nagyobb vállalkozások még elviselik.

– A sajtóhírekben ugyan röpködnek a jövőben kivethető százezrek, de ezek a félelmek nem tűnnek reálisnak. Nagyjából minden harmadik hazai település vezette be a helyi adókat, s általában igen mértékletesen éltek e lehetőségekkel – tudjuk meg Korsós Lászlótól, az egri önkormányzat adóirodájának vezetőjétől. A törvények már most is jóval nagyobb bevételeket engednének, de a hevesi megyeszékhelyen nem akarták növelni a magánszemélyek adóterheit. Egerben például az építményadó törvényben kiróható maximumának – ez jelenleg négyzetméterenként 1580 forintot tenne ki évente – csupán 5 százalékát vetik ki, s a három és több gyermeket nevelők, illetve a nyugdíjasok és a rokkantak ennek a felére még kedvezményt kapnak. A telekadó mértéke ugyancsak töredéke a megengedett felső határnak. A magánszemélyeknek évente 700 millió forint adókedvezményt nyújt a város. Szigorúbban bánnak a nagyobb üzletláncokkal, kereskedelmi egységekkel, biztosítókkal, pénzügyi vállalkozásokkal – ők a maximálisan kiszabható építményadónak csaknem 90 százalékát kötelesek befizetni Egerben.

– Csőd közeli állapotban leledzik a falu, ez azonban nem jelenti azt, hogy szembemehetünk a lakossággal. Akinek saját háza van, az már megdolgozott érte, adózott pénzből vette vagy építette, nem rakhatunk rá újabb terhet – véli a hajléktalanok befogadófalujaként elhíresült Tarnabod polgármestere. Pető Zoltán szerint a Heves megyei falu nyolcszázötven lakosának kilenctizede segélyből vagy családi pótlékból él. Így nemcsak elfogadhatatlannak, de elképzelhetetlennek is tartja, hogy évente több százezer forintot be lehessen hajtani a háztulajdonosokon. Tarnabodon csupán 3-4 millió forintot ér egy helybeli viszonyok közt elfogadható ház. Bár ez nem nagy érték, de ha évente a 3 százalékát kérnék, az sokaknak már a megélhetését veszélyeztetné.

Bezzeg a szomszédok!
Kevés olyan ország akad Európában, ahol valamilyen formában nem vetnek ki adót az ingatlanokra. Nagy múltra tekinthet vissza Amerikában, és idén tavasztól Kínában is fizetni kell. Nézzük, hogy a szomszédos országokban mi az ingatlanadó helyzete.

Szlovákia: A lakás területét veszik alapul az ingatlanadó kiszámolásakor. Településtől függően – három kategóriát állapítottak meg – négyzetméterenként 0,03 és 0,3 euró (8,85–88,5 forint) közötti összeget kell befizetniük az ingatlantulajdonosoknak.

Ukrajna: 2012-től vezetik be az ingatlanadót. Az összegét hatóságilag állapítják majd meg az ingatlan-nyilvántartás adatainak alapján. Minden 120 négyzetméternél nagyobb lakás és 250 négyzetméternél nagyobb ház tulajdonosait érinti majd az új adó.

Szerbia: A körülbelül 1,3 millió forintos érték alatti ingatlanok után nem kell adót fizetni. Az ennél nagyobb értékűeket négy különböző kulccsal – 0,4%, 0,8%, 3%, 5% – adóztatják, értékük szerint.

Románia: 0,25 és 1 százalék közötti az ingatlanadó. A városi és községi tanácsok vetik ki az adót az épületek, lakások értékének alapján. Jelenleg a 2002-es becsült piaci értéket veszik figyelembe, amelyek rég nem reálisak. Jövőre tervezik frissíteni a számokat, a tulajdonosok nem kis szomorúságára.

Horvátország: Kizárólag az üdülők után kell fizetni ezt az adófajtát. Az alapterület alapján számolják ki, és négyzetméterenként 0,7 és 2 euró (200–600 forint) közötti összeget szednek be a tulajdonosoktól.

Szlovénia: Az épületek és lakások becsült piaci értéke a mérvadó. Az adókulcs 0,1 és 1,5 százalék között mozog az ingatlan típusától és tulajdonosától függően.

Ausztria: Az ingatlannak az önkormányzat által becsült értéke alapján kell adózni. A központilag meghatározott adókulcs 0,2 százalék. Ettől a helyi hatóságok eltérhetnek, de a kivetett adó nem lehet több az érték 1 százalékánál.

Európában jelenleg négy országban nem alkalmaznak ingatlanadót: Andorrában, Monacóban, Máltán és Írországban. Utóbbiban elképzelhető, hogy a közeljövőben bevezetik.

Szeptember 11-én a görög kormány úgy döntött: két évre új adót vet ki az ingatlanokra, a pénzt a villanyszámlán szedi be. Az adó mértéke négyzetméterenként 0,5 és 10 euró között lesz.