Főzzön pálinkát a buszon ülve!

Mostantól mindenki megmutathatja, hogyan főz kiváló pálinkát, miközben nem muszáj a cefre mellett rostokolnia. A Békési Pálinka Centrum – kétszáz millió forintos beruházásának köszönhetően – Európa egyik legmodernebb, számítógépes vezérlésű berendezésével büszkélkedhet. A főzető egyedülálló módon az internet segítségével is beállíthatja, milyen hőfokon, mennyi idő alatt készüljön el a pálinkája. S hogy mindez működik, azt volt szerencsénk elsőként megtapasztalni.

A fővárosból induló, Békés felé robogó buszon nagyjából Kecskemét felé jártunk, amikor a világhálós felületen egyetlen gombnyomással „betöltöttük a cefrét”, beállítottuk a kívánt adatokat, s mire megérkeztünk, éppen lefőtt a 40 fokos cabernet franc szőlőpálinka. A né­met mintára készült világhálós felületet most magyarítják, hamarosan bárki kipróbálhatja. Megijedni persze akkor sem kell, ha nem ismerjük a szakma csínját-bínját, a főzőmester ugyanis segít benne, hogy kiváló ital szülessen.

– A hagyományos magyar ízlés a kisüstit részesíti előnyben. Nyugat-Európában viszont az itt is látható dúsítótornyos eljárás dívik, ez nálunk is egyre nagyobb teret nyer. Mi legszívesebben keverjük a kétféle főzési módot. Egy biztos: a remek pálinkának lassan, csepegtetve kell főni. Jót tesz neki a néhány hetes pihentetés is, hogy barátkozzon a vízzel, amivel hígítjuk – avat be a titkokba a tulajdonos Békési Zoltán. Ő és az édesapja a nyolcvanas években az elsők között léptek a magánfőzők táborába. Megvásárolták a sarkadi cukorgyár gőzmozdonyát, s a 90 éves, öreg masinát munkára fogták. De ma már a békési családi manufaktúrában is a számítógépeké a jövő.

A város központjában fekvő Békési Pálinka Centrumot joggal nevezik a pálinka templomának: eredetileg ugyanis zsinagógának épült, majd később az evangélikusok használták. Egy időben kosárraktárként is szolgált, majd a Békési család tulajdonába került, s méltóképpen felújították. E központ a turistacsalogató látványosságnak számító Békési Szilvapálinka Út jelentős állomása, melyet a pályázati támogatás jóvoltából különösen igényesen alakítottak ki. A betérők nem csak elméletben tudhatják meg, hogy mitől kiváló a – gönci barackhoz és a szatmári szilvához hasonlóan – földrajzi eredetvédelmet élvező békési szilvapálinka. (Ezt az itókát csak Békésen és annak 40 kilométeres térségében termett gyümölcsből – melynek fele vörösszilva – készíthetik, kisüsti eljárással, eperfa hordóban érlelve.)

A kóstolóteremben több mint négytucatnyi pálinkát ízlelhetünk meg, köztük például a prémium kategóriá­ba tartozó, díjnyertes áfonyát és bodzát is. Kiderül, hogy a hungarikumnak számító ital a megszokott és bevált gyümölcsök – alma, szilva, meggy, rózsabarack – mellett készül itt például málnából, szamócából vagy épp gesztenyéből, sőt dióból is, hogy a mostanság divatos birset ki ne hagyjuk a sorból. A bőség zavarát érezheti a látogató, hiszen akadnak ágyas, mézes, valamint 50 fokos, férfias változatok is. Utóbbiakat disznótorra készülőknek is ajánlják, mivel a zimankóban garantáltan felmelegednek tőle…

Az üzem alsó szintjén már készül a pálinkatrezor, ahol a főzetők hosszú ideig érlelhetik és pihentethetik a párlataikat. Egy szinttel feljebb meg élményhordóban ücsöröghetnek a látogatók, sőt a kicsiknek mutatós játszóházat rendeztek be. Békési úr szerint ezzel remek alibit teremtettek az apukáknak, akik a kóstolgatás után azzal védekezhetnek: „De hiszen én csak a gyerek kedvéért jöttem!”