Panellakás fillérekért eladó

Sokan úgy próbáltak szabadulni a devizahitelüktől, hogy eladták az ingatlanukat, s ez kissé élénkítette a zsibbadt ingatlanpiacot. A kényszerhelyzetbe került eladónak azonban jelentősen engednie kellett az árból – tudtuk meg Baranyai Józseftől, az Agriainvest Ingatlanközvetítő Iroda vezetőjétől. Ha például korábban egy egri házat 24 millió forintra tartottak, most a svájcifrank-hiteles tulajdonos 20 millióért is túladott rajta. A lakások frontján is a túlkínálat diktál, és csak az csinál vásárt, aki elfogadja: egy panel olyan áron kel el, mint amennyit egy évtizede adtak érte. Egyes számítások szerint a válság előtti árakhoz képest csaknem harmadával csökkent az ingatlanok reálértéke. Egerben például az Északi lakótelepen már 4 millió forintért is lehetett vásárolni egy 2 szobás, távfűtéses – igaz, felújításra szoruló – panellakást.

A megyeszékhelyeken és a nagyobb városokban jobbára attól függ, új gazdára lel-e az ingatlan, hogy beletörődik-e a tulajdonos az alacsony árba. A falvakban azonban még rázósabb a helyzet. Baranyai József szerint akadnak olyan települések, ahol egyszerűen eladhatatlanok a házak, s csak a vakszerencsén múlik, hogy téved-e oda egy-egy elszánt vevő – ahol 2-3 millió forintért is háztulajdonos lehetne. Még az idilli természeti környezet, például a Tisza-tó közelsége sem csalogatja az érdeklődőket, ha egy faluban aggasztó a közbiztonság. A jókora belső terű kockaházak már rég nem kelendőek, a kisebb rezsivel kecsegtető, jó beosztásúak inkább gazdára lelnek. A vidéki házakat már nemcsak az teszi vonzóvá, ha van fürdőszoba és központi fűtés, hanem az is jó pont, ha a drága gázfűtést fel lehet váltani fával. (Passzív házból még kevés van, de ezek egy¬re népszerűbbek lesznek.) Akadnak olyan városi, tetőtéri lakások, ahol már beállították a vaskályhát, mi¬után lehetett kéményt építeni. A lakók szatyorban hordják fel a fát, s nem csupán azért, hogy gyönyörködjenek a lángok játékában…

Akadnak, akik a bankban már nem érzik biztonságban a pénzüket, s azt mondják: „ez kő, kavics, ez megtartja az értékét”. Kérdés, hogy érdemes-e most olcsón vett ingatlanba fektetni. Baranyai József is találkozott már érdeklődőkkel. Azt tanácsolja nekik: jól fontolják meg a döntést, hiszen hiába vásárolnak most potom áron házat, ha az aztán a nyakukon marad. Ráadásul az ingatlanadó lehetőségével is érdemes számolniuk. Az sem „bombaüzlet”, ha valaki kiadja az üres ingatlanát, sok albérlő ugyanis lepusztult lakást és kifizetetlen számlákat hagy maga után. Egy 7 millióért vásárolt, havonta 30 ezer forintért kiadott lakás 10-12 év alatt térül meg, így számol az ingatlanos. Rövid távú befektetésnek tehát nem ajánlaná, hogy lakást vegyünk a félretett pénzből.

Aki szeretné kihasználni a végtörlesztési hajrát, gyorsan cselekedjen. A szándékukat már bejelentett adósoknak ugyanis január 30-ig kell letétbe helyezniük azt az összeget, amivel kiválthatják a devizahitelüket, így a lakásuk, házuk vevőjének is addig kell kifizetnie a vételárat, különben kútba esik e lehetőség.

Sokan azt remélik, az idén visszahozott szocpol új életet lehel a lakáspiacba. Nemcsak az építési kedvet tornázhatja feljebb – 1930-as évek szintjéhez hasonló – a mélypontról, de a használt lakásokhoz kapható támogatás is bátoríthatja a fészekrakó fiatalokat.