Matyó újratöltve

Az egykori tanárnő a kissé szögletes iskolai rendszabályokat jó néhány esztendeje a színek és a formák bűvöletére cserélte fel. Mondhatnánk, mindez véletlenül történt: lakásfelújítás közben beleszeretett egy kézzel festett függönybe, és szöget ütött a fejébe, hogy az ő keze alól is kikerülhetne hasonló gyönyörűség. Ám sokan hisznek benne, hogy nincsenek véletlenek…

– Mindig is mocorgott bennem a művészi becsvágy, de viszonylag későn szántam rá magam a pályamódosításra. Ám egy percig sem bántam meg a váltást, hiszen ebbe lehetetlen belefásulni. Nem spórolok az időmmel és az erőmmel, hétfőtől vasárnapig ez határozza meg az életemet. Újra és újra feltölt, s hiszek benne, hogy e jótékony energiát továbbadják a munkáim – vallja Varró Gabi, akinek műhelye az egri várhoz vezető utcácska egyik színfoltja.

A selyemfestőt már tanárként is angyali türelem szállta meg: a vakációk idején ugyanis „bedolgozóként” húsvéti tojásokat pingált; sok ezer darab dicsérte a keze munkáját. Később sem ismert lehetetlent, hiszen a selyemfestés csínját-bínját sok-sok kísérletezéssel tanulta ki. Nem lepődött meg, mikor egy fiatalember azzal tért be hozzá, hogy nagyon személyre szabott ajándékot szeretne muzsikus barátnőjének. Így készült el a selyemstóla, melyet a virágok mellett kottafejek – Liszt Magyar rapszódiájának egy részlete – díszítenek. Újabban főként a népi motívumokban lát fantáziát, ebből készített ruhakollekciót, e mottóval: „Matyó újratöltve”. Hogy hűséges maradjon a hagyományokhoz, mielőtt nekikezdett, megkereste „Matyóföld” fővárosa, Mezőkövesd népművészeit.

– Manapság sokan érzik úgy, hogy jó lenne visszanyúlni a gyökereinkhez. Az anyáink, nagyanyáink hímezte minták azonban csak megújítva éledhetnek fel a mában. A hajdani „hímzett blúzok” színorgiája már idegen lenne, de a formák ma is megszólítanak bennünket – magyarázza. Őseink a matyó rózsát a lélek és a termékenység szimbólumaként ismerték, míg a mai viseleten visszafogottan, feketében-pirosban pompázik. Máskor meg szecessziós indák és levelek közt jelenik meg vagy épp a meglepetés erejével hat, mondjuk, lila-sárga összeállításban. A matyó minta sokakat elbűvöl, akár ünnepi ruházaton, akár kiegészítőn jelenik is meg. Sőt amikor az egri selyemfestő a szentendrei skanzenben pingálta e motívumokat, örömmel látta, hogy a gyerekek többsége is rögvest felismeri a matyó rózsát.

– Mit „üzen” egy nőnek a szép selyemkendő? – faggatom a selyemfestőt, miközben a szivárvány színeiben pompázó darabok ide-oda siklanak az ujjaim között. Varró Gabi megerősíti: már a hernyóselyem finom anyagának érintése is kellemes, a színek pedig különböző rezgésekkel hatnak ránk. Így nemcsak a hajunk és a szemünk árnyalatához, de a kedélyünkhöz is választhatunk egy-egy selymes kiegészítőt. Az élénkebb darabok feldobják hangulatunkat, a kék a kommunikációt segíti, a narancssárga a női vonzerőt fokozza, a zöld és a rózsaszín érzelmeket keltenek. Aki viszont a szürkét választja, feltehetően magánéleti válsággal küzd, s így jobb, ha pirosra vált, mivel az segít elűzni a félelmet, a szorongást.

Nos, ha ez így működik, a kis selyemhernyók már nem dolgoztak hiába…