Össze kell fogni a túlélésért

Csak a kétezernél több lakosú települések tarthatnak fenn önálló önkormányzati hivatalt a 2013. január 1-jén életbe lépő közigazgatási törvény értelmében. Bár a határidő még messze van, máris sok helyen foglalkoztatja a lakosságot és a faluvezetést, hogy melyik nagyobb szomszédjukkal lépjenek frigyre – mert ha senkivel sem sikerül megegyezniük, az állam jelöli ki számukra a partnert, akivel kötelező lesz a közösködés.

Pest megye déli részén húzódik meg Kőröstetétlen, kilencszázan lakják. Szerencsés falucska: nincs hiteltartozása, megtakarítása van a bankban. Százszázalékos a közművesítés, az iskolát és nemsokára az óvodát is a református egyház tartja fenn.

– A közigazgatásban nem lehet kapkodni – szögezi le Pásztor Imre polgármester. – Ha teszünk egy lépést, azt nehéz visszacsinálni. A társulás tényleg olyan, mint a házasság: akit választunk, azzal kell leélni az életünket. És az sem baj, ha van házassági szerződésünk! Magunktól nem akarnánk más önkormányzattal közösködni, hiszen jó helyzetben van a falunk. De a törvényt nekünk is be kell tartani. Őszig viszont mindenképpen kivárunk.

Mit szólnak mindehhez a Kőröstetétlentől karnyújtásnyira lévő falvak? A 2800 lakosú Jászkarajenőig csak öt kilométert kell utazni. Valamikor közös tanácsi hivatalt tartottak fenn, a rendszerváltás után váltak külön. De néhány alapfeladat ellátása máig közös, például a háziorvosi vagy a védőnői szolgálat. A nemrég kiépült kerékpárút is az egymáshoz való közelséget erősíti.

– Jószomszédi viszony van köztünk, jogos és érthető lenne a társulás – vélekedik Palya István jászkarajenői polgármester. – Azonban a végső döntés meghozatalakor a helybeliek érdekeit kell figyelembe venni, ha szükséges, akkor népszavazással. Ha megkeresnek bennünket, nem hárítjuk el a tárgyalásokat.

Törtel 4300 lakosával biztos alapokon álló községnek tudhatja magát. A település első embere, Godó János tisztában van azzal, hogy a kőröstetétleniek nehéz döntés előtt állnak, de szerinte faluja nem jön számításba. Őszintén szólva nem hiányozna nekik egy újabb felelősségteljes feladatkör, jelen helyzetükben és státusukban is éppen eleget kell küzdeniük a fennmaradásért.

Gyerünk tovább Kocsérra, ahol hajdanán Petőfi Sándor is megfordult, s a határban álló Kutyakaparó csárdáról írta híres versét. Némi túlzással állíthatnánk, nem sokat változott azóta a vidék, amiben szerepet játszik, hogy a falu Pest megye legdélebbi csücskében található, oda pedig mindig kevés jutott a fejlesztési pénzekből. Bodnár András polgármesternek már most sok fejtörést okoznak a közigazgatási változások. Gyakran kérdezgetik tőle a helyiek, hová kell majd menniük ügyeiket intézni. Eddig egy már biztos: az általános iskola kikerül a községi fenntartás alól.

– Az önálló önkormányzati hivatal léte bennünket is érint, mivel 1800 a lakosság száma – mondja a faluvezető. – Sorstársunkkal, Kőröstetétlennel lenne célszerű társulnunk. Amennyiben a két testület határozatával megköttetik a „házasság”, az egyikünknek sem jelent semmiféle anyagi hátrányt, hiszen a körjegyzőség felállítása mellett továbbra is önálló költségvetéssel dolgozhatunk. Ha nem sikerül megegyeznünk, akkor Jászkarajenőn próbálkozunk vagy a hozzánk hasonló helyzetű, ám kissé távolabb eső Nyársapáttal.

Egyelőre semmilyen részletet nem tudni a törvényi előírással kapcsolatban. Csak az a biztos, országosan sok kistelepülést érint az intézkedés. Nyilván mindenhol a legjobb megoldást választják majd, érdemes egymás tapasztalatait is meghallgatni. Nem lenne jó, ha „válással” végződne a házastársi viszony.