Irtható-e a parlagfű a belvízben?

– Magam is parlagfűellenes vagyok, a családom is érintett, ugyanis a lányom allergiás, asztmás. Ám azt mégse büntessék, aki önhibáján kívül nem tudta teljesíteni a kötelezettségét – panaszolja a 75 éves Béres Miklós.

A nagyfügedi gazda a bíróságon is kereste az igazát, mivel úgy vélte, nem szolgált rá az 50 ezer forintos büntetésre. Esete 2010-ben kezdődött, amikor a sok csapadék miatt nem tudta megművelni az öthektáros, belvizes területét. Az előző évben felszántotta, műtrágyával is beszórta, ám végül nem tudta elvetni a napraforgót. Az elemi kár miatt júliusban beadta a vis maior igényét az egri földművelésügyi igazgatóságra, s bejelentette, hogy gépi munkát nem lehet végezni a parcellán. Augusztusban azonban a földhivatali ellenőrzés megállapította, hogy parlagfűvel szennyezett a terület, s ezért kiszabták a bírságot.

– Ötször próbáltam rámenni a földre tárcsával, szárzúzóval, de mindig elakadtam, egy másik géppel kellett kivontatni. A növényvédős véleménye szerint kézi kaszával vagy permetezővel megoldhattam volna a gondot, de a víz a csizmaszárig ért. Az egész faluban nincs már annyi kasza, amivel öt hektárral végezni lehetne. Egy hektárnyi, mélyen fekvő részen még 2010 őszén sem vethettünk – háborog olvasónk. Igazságtalannak tartja a jogszabályt, de hiába indított pert, fizetnie kell…

– A konkrét ügyről nem szeretnék nyilatkozni, ugyanis már megszületett a bírósági végzés, ami helybenhagyta az első- és másodfokú hatóság döntését – mondja lapunknak Breznai Sándor, a Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának vezetője. Az ellenőrzéseket ugyan a földhivatal szakemberei végzik, de ők járnak el mint hatóság. Heves megyében egy évben 400-600 hektár, parlagfűvel szennyezett földterületre átlagosan 15-25 millió forint növényvédelmi bírságot szabnak ki. A legmagasabb összegre, 5 millió forintra egy Hatvan környéki gazdálkodót büntettek.

Mások okulására az igazgató figyelmeztet: a jogszabály nem ismer kivételt, méltányosságot: a parlagfű bimbós állapotának kialakulását minden évben június 30-tól folyamatosan meg kell akadályozniuk a gazdáknak. Annak a kifogásnak sem adhatnak helyt, hogy a tulajdonos beteg volt, elromlott a gépe, vagy azt sem tudja, hol fekszik az örökölt parcellája. Az olyan csapadékos években is, mint amilyen a 2010-es volt, el kell végezni e munkát. Ez alól kivételnek csak a parlagfűirtási időszakban igazoltan fennálló vis maior helyzet (elháríthatatlan akadály) tekinthető.

A földhasználók nemcsak gépi talajmunkával vagy szárzúzással, hanem kézi kaszálással, kapálással, vegyszerrel, illetve, ha más lehetőség nincs, helikopteres gyomirtással akadályozhatják meg a parlagfű terjedését és virágzását. A jó szándékot mutatja, ha az esetleg vízzel borított mélyebb területeket kihagyva, a többit parlagfűmentesíti a tulajdonos – magyarázza az igazgató. A jogszabályban meghatározott feltételek esetén a hatóság közérdekű védekezést rendel el, s ennek költségeit hajtja be a gazdán. Ez nem olcsó mulatság: egy felhagyott, elhanyagolt, betonoszlopokkal és tuskókkal tarkított szőlőterület esetén például akár 150 ezer forint is lehet hektáronként.

– A művelési kötelezettséghez a védekezés is hozzátartozik, a károsító szervezeteket – legyen az lisztharmat vagy mezei pocok – mindenki köteles irtani, amennyiben az a szomszédos területek termését is veszélyezteti. A gazdáknak egyébként is elemi érdekük, hogy megfékezzék a parlagfű és más gyomnövények térhódítását, mivel nagy károkat okozhatnak a napraforgó- és kukoricatáblákban. A parlagfű magja a termésben az exportot kizáró tényező lehet, megesett, hogy a külföldi növény-egészségügyi hatóság emiatt irányította vissza a szállítmányt. Egy négyzetméteren több száz allergiát keltő növény képes kikelni, elszórt magjai a talajban akár 40 évig is csíraképesek maradnak. Aki elhanyagolja a területét, az a szomszédait is veszélyezteti – mondja Breznai Sándor.