Elgurul a gyógyszerük

Ha elhajítunk egy követ, biztosan patikát találunk el vele Budapesten és a nagyobb városokban: nagy a versenyfutás a vásárlókért, a patikusok rengeteg ötlettel igyekeznek piacot szerezni. Csakhogy a nagy patikabiznisz, úgy tűnik, leginkább a tehetősebb(nek tartott városi) fogyasztókat célozza…

A közforgalmú gyógyszertárakat és a fiókpatikákat is figyelembe véve, a kétezer fő alatti települések összesen 69,13 százalékában nem működik semmilyen gyógyszertár, pedig mintegy 760 ezer ember lakik ilyen településen. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településeinek 44 százalékában nincs patika, ahol pedig létezik, ott a többségük rövidebb nyitva tartással működik. Vas megyében a legrosszabb a helyzet, ott a kistelepülések alig 11 százalékában dolgozik patika, de kritikus a helyzet Baranya, Zala, Veszprém, Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében is. Pedig a kormány éppen azzal az indokkal írta át a gyógyszertár-tulajdonlási szabályokat, hogy a vidéki gyógyszerellátás biztonságát akarja szolgálni. A cél nemes, vagy legalábbis jól hangzik, csakhogy a valóságban sikerült a kommunikált szándékkal ellentétes hatást elérni. Az új gyógyszertár-tulajdonlási szabályok legnagyobb vesztesei ugyanis a vidéki kis patikák. A közelmúltban megszavazott törvénymódosítás értelmében a gyógyszerészeknek 2017. január 1-jéig többségi tulajdonnal kell rendelkezniük a magyarországi gyógyszertárakban. Azokon a 2000 főnél népesebb településeken, ahol csak egy patika van, az állam a gyógyszerészeket megelőzve is többségi tulajdonossá válhat. Csakhogy a törvénymódosítás nem foglalkozik a 2000 főnél kisebb lélekszámú településekkel, így ha ezeken nem valósul meg a gyógyszerészi többségi tulajdon vagy a jövőben a tulajdonos gyógyszerész nyugdíjba megy és nem talál vevőt a patikájára, azok bezárnak, pedig így sincs belőlük elég.

– A kistelepüléseken az állam nem akar beavatkozni, így azok magukra maradnak – mondja Korodi Karolina, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnöke. A hazai gyógyszertárak működtetése és fenntartása évről évre egyre nehezebb. Az elmúlt években nemcsak a vaklicitek okoztak jelentős kiesést – ami havi szinten 400-450 ezer forintot jelent patikánként –, de a gyógyszertárak forgalmát komoly mértékben rontotta az is, hogy az elmúlt évtizedben folyamatosan szűkült a patikában forgalmazható termékek köre. A szövetség szerint a gyógyszertárak működtetése a jelenlegi környezetben nem fenntartható, ezért csökken a számuk folyamatosan.

Miközben a kistelepüléseken a túlélésért megy a küzdelem, dübörög az állam támogatott hitelprogramja. Hamarosan már látható, mekkora az érdeklődés a tulajdonhányad kivásárlásához adott, támogatott hitelek iránt. Jogszabály írja elő, hogy a gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonhányadnak 2014. január 1-jéig meg kell haladnia a 25, 2017. január 1-jéig pedig már az 50 százalékot. Kedvezményes hitelre 2016 végéig jelentkezhetnek a gyógyszerészek. Abban az esetben, ha valaki vállalkozóként akar a patikában tulajdonrészt vásárolni, azt az állam megelőlegezi, amit a patikusnak öt év elteltével három részletben kell visszafizetnie.