Jogi esetek – Vissza az ajándékot!

Két testvér évekig együtt élt közös ingatlanukban (a fele tulajdoni hányad a nőé, a másik fele a férfié). A férfinak (örökhagyó) nem voltak gyerekei, alkoholista életmódot folytatott. Néhány hónappal az örökhagyó halála előtt a testvérek ajándékozási szerződést kötöttek, amelyben a nővér a fele tulajdoni hányadát a bátyjának ajándékozta.

A férfi a végrendeletében mégis három ismerősére hagyta ingatlanát, és testvérét teljesen kizárta az öröklésből. A nő (felperes) bírósághoz fordult. Keresetében kérte, hogy az ajándékozási szerződéssel az örökhagyó tulajdonába került fele (az alperesek által megörökölt) tulajdoni hányadot ajándék visszakövetelése jogcímén kapja vissza, és a bíróság ennek tűrésére kötelezze az alpereseket.

Keresetét arra alapította, hogy az örökhagyó – az ajándékozási szerződés megkötését követő 8 hónapon belüli – váratlan halálával meghiúsult az a feltevése, hogy személyében támaszra, gondozóra találhat majd idősebb korában.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték arra hivatkozással, hogy az ajándékozási szerződést nem a felperes által állított feltevés miatt kötötték, hanem a felperes ezzel egyik gyermekének öröklését akarta megakadályozni, akivel évek óta nagyon rossz viszonyban van. A felperesnek nem lehetett olyan feltevése, hogy majd az örökhagyó gondozza őt, hiszen sokkal jobb egészségi állapotban volt az alkoholista, beteg örökhagyóhoz képest.

Az elsőfokú bíróság helyt adott a felperes keresetének, és annak tűrésére kötelezte az alpereseket, hogy a felperes fél tulajdoni hányadát ajándék-visszakövetelés jogcímén bejegyezzék.

Az alperesek fellebbeztek, és a másodfokú bíróság más következtetésre jutott, így a keresetet elutasította. Ugyanis figyelembe vette az alperesek ellenkérelmében felhozott okot, amely szerint a felperes a vele rossz viszonyban lévő gyermekét akarta kizárni az ajándékozási szerződéssel az öröklésből.

Ezt követően a felperes felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. Előadta, hogy a másodfokú ítélet iratellenes, valamint a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésén alapul. Hivatkozott egy kúriai állásfoglalásra is, ami kimondja, hogy ha több feltevés is fennállt az ajándékozásnál, akkor bármelyik feltevés meghiúsulása megalapozza az ajándék visszakövetelését.

A Kúria elfogadta a felperes álláspontját, és megállapította: mivel az alperesek nem bizonyították, hogy az örökhagyó egészségi állapota miatt nem lett volna képes a felperes támogatására, ezért a felperes feltevése valós volt, ami meghiúsult. A Kúria a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.