Tisztelettel a természet iránt

Maga az elnevezés a XX. század végén terjedt el, ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a tömeges utazás mai formája rohamosan pusztítja természeti kincseinket, helyi értékeinket. Épp ezért az ökoturizmus célja a negatív környezeti, társadalmi és kulturális hatások mérséklése, a tudatosságra nevelés, valamint a természet és más népek, térségek kultúrájának tisztelete.

Ennek segítségével egy ország adott területét oly módon ismerjük meg, fedezzük fel, hogy a turistaforgalom sem a mennyiségével, sem a minőségével nem zavarja meg a helyben élők mindennapjait, s nem tesz kárt a természeti értékekben.

Az utóbbi években Magyarországon a környezetvédelem mellett a zöldturizmus is egyre nagyobb hangsúlyt kap. Nem csoda, hiszen hazánk kedvező természeti adottságainak, tíz nemzeti parkunknak, harminckilenc tájvédelmi körzetünknek, dombságainknak, vadregényes folyóvízi ártereinknek köszönhetően széles palettáról választhatnak a természet kedvelői. Mindezek mellett az elmúlt években elindult a természetbarát épített környezet kialakítása is.

Több mint 20 milliárd forintot fordítottak kilátók, ökoturisztikai központok, erdei iskolák, erdei vasutak fejlesztésére, és hasonló nagyságrendet képviselnek a még folyamatban lévő azon projektek, melyek célja, hogy hazánk ökoturisztikai térségeiben, illetve vonzó túraútjai mentén fenntartható szálláshelybővítés valósuljon meg.

Az ökoturisták körében az egyik legnépszerűbb hazai úti cél a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. Az igazgatóság által alapított és fenntartott geoparkban képzett geotúra-vezetők várnak bennünket, akik a Csodabogyós-barlang és a Szent­gáli-kőlik rejtelmeibe avatják be az érdeklődőket.

A vulkáni örökséget bemutató Bazaltorgonák tanösvény mind közül az egyik legérdekesebb. A csa­­padékos augusztusban hajnal óta szitál a köd. A Szent György-hegy fáinak hajába olyan erősen ragad bele a reggeli pára, hogy még fél tízkor is csak a fenyvesek csúcsát lehet látni. Erősen csúsznak a lapos kövek, ahogy a 414 méteren fekvő bazaltorgonákhoz mászik a látogató. Durván vágott lépcső vezet a hegyet támasztó különleges képződményhez, néhány szakaszon a sziklákba, gyökerekbe kapaszkodva lehet csak továbbhaladni.

A Szent György-hegy északkeleti oldalán lévő, 40 méteres, a helyiek által csak kőzsákokként emlegetett alakzatokat a legtöbb vulkanikus hegyen láthatunk, ám egyik sem olyan vadregényes, mint az itteni. A Pannon-tenger elvonulása idején, körülbelül 3-4 millió évvel ezelőtt keletkeztek, amikor a felszínre törő láva különös lepényformában terült szét az üledéken. Később a természet szobrászai, a jég, a víz és a szél alakították a lazább felszínt, egyedül a bazalttal nem bírtak: így születtek meg hazánk tanúhegyei és híres orgonája.

A hazai zöldprogramokban megjelennek a természetjárás különböző formái, legyen az gyalogos, kerékpáros vagy vízi túrázás. Az őrségi lápok titokzatos világát például két keréken a legérdemesebb felfedezni. Rálépve a szőcei láprét épített pallósorára, az idő szítta fadeszkák néhol már imbolyognak, az illesztésnél itt-ott átsejlik a víz.

Az Őrségi Nemzeti Park évtizedekkel ezelőtt emeltette, hogy az érdeklődők taposással ne károsítsák a rétek különleges élővilágát. A völgyben elterülő szőcei tőzegmohás láprétet az ország egyetlen tőzegkákás lápjaként tartják nyilván. A sajátos klimatikus és hidrológiai viszonyok, az évszázadokon átívelő hagyományos gazdálkodás együttesen tették lehetővé, hogy az utolsó jégkorszakhoz köthető növényfajok fennmaradhattak.

Magyarország megannyi természeti kincse és túralehetőségei között az egyik legkülönlegesebb az úgynevezett csillagséták. Nemzeti parkjaink­ban, a város fényeitől távol már szabad szemmel is jól láthatóvá válnak az ismert és kevésbé ismert csillagképek.

Természetvédelmi szakemberek és meghívott csillagászok segítségével ismerhetjük meg a védett természeti területek éjszakai égboltjának különleges világát. Az alapismeretek elsajátítása mellett – ha az időjárás is kegyes – a távcsöves csillagles sem marad ki a programból.

Aki a hazai állatvilág iránt érdeklődik, az idén először vehetett részt az aggteleki Falka Napokon. A Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával, hagyományteremtő szándékkal megvalósult program célja, hogy megismertesse a nagyragadozókat és élőhelyeiket a lakossággal, valamint gyakorlatokat mutasson be a békés együttélésre.

Magyarországon egykor mindhárom őshonos nagyragadozónk, a hiúz, a farkas és a medve is folyamatosan jelen volt. Üldöztetésük következtében azonban számuk megfogyatkozott. Az 1980-as évektől természetes úton jelentek meg ismét hazánk területén, elsősorban a szlovák Kárpátok irányából települtek vissza. Ma már az Északi-középhegység teljes területén, a Börzsönytől Zemplénig előfordulnak ezek a fokozottan védett fajok, azonos élőhelyen osztozva a helyi lakosokkal.

Bár a nagyragadozóknak fontos szerepük van a természetes rendszerekben, az együttélés sokszor konfliktusokkal jár. Ahhoz, hogy biztosítsuk számukra a jövőt, és hogy helyük legyen a hazai erdőkben, sok lépésre van szükség, és újra meg kell tanulnunk együtt élni velük. Ebben segített a Falka Napok.

Válasszuk akár idén nyáron az Aggteleki-karszt természeti kincseinek sokféleségét, a szurdokvölgyek sajátos élővilágát, erdei iskolákat, balatoni naplementés túrákat, vagy a Duna, Tisza csodálatos madarait, az élmény teljességéhez ne hagyjuk ki a kulturális látnivalókat és a helyi ízek megkóstolását sem.

Ha nyaralásunk során nemcsak kapni, hanem adni is szeretnénk, akkor a helyi tulajdonú kisebb szálláshelyeket és éttermeket vegyük igénybe, fogyasszuk a kézzel készült friss termékeket, hogy költésünkkel tudatosan is hozzájáruljunk a térség fejlődéséhez, a környezet védelméhez.

Az ökoturizmus valójában olyan szemléletmód, életvitel, amely a természet tiszteletére nevel, és a látnivalók megtekintésén túl a helyi élet sajátosságaira, aktuális problémáira is ráirányítja a figyelmet.