Jogi esetek – Hajtott tovább

Egy férfi a KRESZ szabályainak megszegésével áttért az út másik sávjába. A szembejövő gépjármű vezetője, hogy elkerülje az ütközést, fékezett és gépkocsiját jobbra kormányozta.

A manőver során az autó letért a szilárd útburkolatról az út melletti füves vízelvezető árokba, majd 30 méter megtételét követően visszatért az útra. Az autónak két utasa volt, de senki nem sérült meg. A másik sávba áttért férfi látta, hogy az autónak el kellett hagynia az úttestet, de továbbhajtott. A férfit feljelentették, és bíróságra került az ügye.

Az első fok cserbenhagyás vétségében bűnösnek mondta ki, pénzbüntetésre és egy év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A férfi fellebbezett, de a másodfokú bíróság az első fok ítéletét helybenhagyta.

Ezt követően a férfi a Kúriához fordult, és előadta, hogy nem valósított meg bűncselekményt, mert a sértetti járműben a füves útpadkára történő lehajtás során senkinek az élete, testi épsége nem volt veszélyben.

Hivatkozott egy kirendelt műszaki igazságügyi szakértői véleményre is, amely megállapította, hogy a sértetti gépjárműben utazóknál a sérülés veszélye nem állt fenn. A férfi kérte a marasztaló jogerős döntés megváltoztatását és bűncselekmény hiánya miatti felmentését.

A Kúria az első és a másodfok döntésével egyetértett, azokat hatályában fenntartotta. Döntését azzal indokolta, hogy a büntető törvénykönyv cserbenhagyás tényállása alapvetően a morális kötelezettség megsértését bünteti.

A baleset fogalmán pedig nemcsak testi sérülést, halált vagy anyagi kárt okozó szerencsétlenséget kell érteni, ha­nem a közlekedés körében bekövetkezett olyan eseményt is, amely közvetlen veszélyhelyzetet idéz elő, és amelynek a hatókörében egy vagy több személy tartózkodik.

A férfi (terhelt) észlelte, hogy a szembejövő gépkocsi mozgása megváltozott, mégis megállás nélkül továbbhaladt, és nem győződött meg arról, hogy megsérült-e, segítségnyújtásra szorul-e valaki.

A körülmények szerencsés alakulása nem szolgálhatja a KRESZ szabályait megszegő, a baleset helyszínét segítségnyújtás szándéka nélkül elhagyó terhelt érdekeit.

A cserbenhagyás közlekedési bűncselekmény. Amennyiben a közlekedési balesetben érintett jármű vezetője nem áll meg, illetve a helyszínről eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e és az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, vétséget követ el.