Pletykák kereszttüzében

Várhatóan 2023 őszén már a televízióban tekinthetjük meg a Tündérkert című magyar történelmi-politikai thrillert. A nyolcrészes sorozat Móricz Zsigmond háromkötetes Erdély-trilógiájának első, Tündérkert című kötete alapján készül, és feltűnik benne a rejtélyes Báthory Anna alakja, aki megihlette Makkai Sándort és Ugron Zsolnát is.

Egy rossz hírű család

Báthory Anna Somlyói Báthory István leányaként született, majd szülei korai halála miatt testvéreivel rokonához, ecsedi Báthori István országbíróhoz került. A vád szerint Ecseden folytatott vérfertőző kapcsolatot bátyjával, Báthory Gáborral, aki nem sokkal később erdélyi fejedelem lett.

Az első számú forrás erre vonatkozóan Bethlen Gábor, aki épp a Portára menve próbálta megbuktatni Báthory Gábort, és a törökök előtt mondott efféléket a Báthoryakról. A vádak szerint mindeközben az ifjú Anna nagynénjével – a több száz szolgálólány vérében való fürdéssel megvádolt – Báthory Erzsébettel került leszbikus kapcsolatba.

Ami biztos, hogy Báthory Anna 1608-ban férjhez ment Kolozsvárott Bocskai István fejedelem rokonához, Bánffi Déneshez. Házasságukról minimális információval rendelkezünk, a férj jóval idősebb volt 14 éves feleségénél, aki 3-4 év múlva meg is özvegyült. A későbbi, Bethlen által rendezett boszorkányper tanúja vallott arról, hogy a fiatalasszony milyen kicsapongó életet élt, egy bizonyos Krajnik Jánostól még gyereke is született, sőt kedvesével titkon meg is esküdött, így esve a bigámia bűnébe. És mindeközben folytatta vérfertőző kapcsolatát bátyjával.

Csábító a vagyon

Megözvegyülése után Anna feleségül ment Jósika Zsigmondhoz, időközben pedig Báthory Gábor fejedelmi trónját Bethlen Gábor foglalta el. Jósika politikai okokból kevés időt töltött Erdélyben, Anna pedig elvileg fenntartotta kapcsolatát Krajnikkal. 1614-ben indult az első per ellene, ekkor Bethlen még felmentette. Bizonyára azért, mert új férje, Jósika Bethlen követeként ment ez időben a Habsburg-udvarba.

Azonban 1616-ban Jósika szembefordult Bethlennel, így Báthory Anna újra össztűz alá került. Ekkor már biztosan volt egy gyermeke, Jósika Gábor, aki a Magyar Királyságban Esterházy Miklósnál nevelkedett. Bethlen érvénytelennek minősítette Anna házasságát Jósikával, és közben hol azt állította, hogy a kisgyermek igazából Krajniktól van, hol azt, hogy már nem is él, mert édesanyja „elrekkentette”, vagyis megölte. A fejedelemnek igencsak szüksége volt a hatalmas Báthory-vagyonra, ezért minden követ megmozgatott, hogy kétségbe vonja egy jogos örökös létezését.

Megbízható adatunk egyébként arra nézve nincs, hogy Krajnik valóban Anna szeretője volt-e. Viszont kiemelendő, hogy Jósika Zsigmond sohasem vonta kétségbe, miszerint ő lenne a kis Jósika Gábor édesapja.

A vádak alapján 1614 és 1618 között Báthory Anna bárkivel lefeküdt, bárkit megbabonázott, csak tulajdon férjét nem engedte ágyába. Felajánl­kozott a fejedelemnek, Bethlennek is, akivel egyszer meztelen táncot lejtettek kereki várában.

Az 1618-ban lefolytatott perben végül tisztázta magát a fajtalankodás és boszorkánykodás vádja alól, cserébe birtokai és vagyona igen jelentős részéről le kellett mondania a fejedelem javára.

Itt jegyezzük meg: ha Bethlen valóban boszorkánynak tartotta volna Annát, akkor be se engedte volna házába a tőle elkobzott kincseket, a fejedelem viszont nemhogy beengedte azokat, de gyorsan hozzájuk is nyúlt.

Hol boszorkány, hol nem

Anna két nyugodt évet tölthetett ezután tasnádi várában, majd ismét terítékre került. A fejedelem leveleiben ekkor már rendszeresen „ördög gyilkos kurvának” nevezte az asszonyt.

Végül ekkor sem ítélték halálra, Móricz regényében azért, mert a fejedelem vonzódott hozzá, amit a történelmi tények alapján nem lehet bizonyítani, de kizárni se. A fő ok valószínűleg megint csak az volt, hogy Báthory Anna újabb birtokokat engedett át a fejedelemnek, akitől aztán engedélyt kapott, hogy Lengyelországba távozzon öccsével, Báthory Andrással. Utóbbi ráadásul többször is felvetődött ezekben az években, mint lehetséges alternatíva Bethlennel szemben. Tehát Bethlen Gábor azért mentette fel ismét a fajtalankodás és boszorkányság vádja alól, mert újabb birtokokat szerzett Annától, és megszabadult kivégzés nélkül a Báthoryaktól.

A korban a nemes urak és asszonyok között nem volt ritka a kicsapongás, ám ezekből nem csináltak ügyet. A kor pletykáit feljegyzők és Bá­thory Annát személyesen ismerők ráadásul semmi ilyet nem írtak az asszonyról. Ettől még lehet, hogy nem volt hűséges férjeihez, de az emlegetett válogatott bujaságok és a többi vád minden bizonnyal Bethlen Gábor találmányai. És ő is csak akkor hozakodott ezekkel elő, amikor valamit meg akart szerezni az asszonytól.

Sem a leszbikus, sem a vérfertőző kapcsolat, sem a gyermekgyilkosság, sem a bujaság nem nyert soha bizonyítást. Bethlen védelmére legyen mondva, a Báthory-vagyon nélkül nem emelhette volna ilyen magasba Erdélyt.

Báthory Anna Bethlen halála után visszatért Erdélybe, de birtokait akkor sem kapta vissza, így a Magyar Királyság területére költözött Esterházy Miklós udvarába, ahol fia élt. Ugron Zsolna trilógiá­jában Anna Esterházy szeretője volt, amire egyébként szintén nincs semmiféle történelmi bizonyíték.

Kinek köszönhetjük?

Hogyan született meg Báthory Anna, a bűbájos boszorkány? A mindenféle erkölcstelenséget és boszorkányságot elkövető asszony alakját nem az írók, hanem egy tudós szilárdította meg a köztudatban. Dr. Komáromy András történész, az MTA levelező tagja a XIX. század végén ugyanis olyan tudományos munkát írt Báthory Annáról, amelyben hitelt adott Bethlen Gábor és udvari historikusai minden szavának. Íróink, különösen Móricz és Makkai belőle táplálkoztak, bár tetten érhető, hogy Móricz Zsigmond regényeiben több információt is fenntartással kezelt Báthory Annával kapcsolatosan.