Egy kamera, húsz ország, nyolcvan fotós
Mi történik, ha ugyanazt a fényképezőgépet adjuk oda egymás után több tucat fotósnak a világ különböző pontjain? A NomadCam pontosan ezt próbálja ki: a kamera kézről kézre, országról országra jár, minden résztvevő nagyjából egy hétig használhatja, aztán továbbküldi a következő fotósnak.
Kép: Dragoniel, Vilnius, Litvánia
A 2026. augusztus 3-án elindított NomadCam ötlete egyszerű, egyetlen fényképezőgép utazza körbe a világot, csak közben folyamatosan változik az ember, aki használja. A projektben egy Flashback ONE35 V2 jár kézről kézre. A résztvevők körülbelül egy hetet kapnak arra, hogy azt fényképezzenek vele, amit szeretnének, aztán a gép megy tovább a következő állomásra.
A NomadCamhez több mint 80 fotós csatlakozott, több mint 20 országból. A képek egy közös online galériába kerülnek, a kamera útját pedig térképen is lehet követni. A projekt még nagyon az elején jár, így a galéria most kezd megtelni.
Az egészben talán az a legérdekesebb, hogy a technika végig ugyanaz marad, csak a fotós változik. Márpedig ugyanazzal a géppel az egyik ember streetfotókat készít, a másik portrét, valaki tájat fényképez, más pedig azt, ami éppen otthon vagy az utcán elé kerül.
Néhány hónap múlva ezért már érdekes lesz egymás mellé tenni ezeket a képeket. Mit vesz észre az egyik fotós, amit a másik nem? Ki keresi az embereket, ki a geometriát vagy a fényeket, és ki az, aki egyszerűen dokumentálja azt, ami körülötte történik?
Van a projektnek egy ennél prózaibb oldala is a kamerának fizikailag el kell jutnia egyik fotóstól a másikig. Megérkezik, használják, becsomagolják és továbbküldik. Ha valahol elveszik vagy elakad, a projekt is megáll. Ez nem csak elméleti lehetőség, hasonló világjáró kamerás kísérleteknél korábban már tűntek el gépek útközben.
Közben persze 2026-ban már egészen máshogy készítünk és nézünk képeket, mint akár tíz éve. A telefonok algoritmusokkal dolgozzák fel a fotókat, a generatív AI pedig már olyan képeket állít elő, amelyekhez fényképezőgépre sincs szükség. Ehhez képest a NomadCam szabályai elég egyszerűek van egy valódi kamera, egy valódi hely és egy ember, aki eldönti, mire irányítja.
Hogy ebből végül mennyire jó fotósorozat áll össze, azt most még nehéz megmondani. Egyetlen kép önmagában valószínűleg nem is ez a projekt lényege. Sokkal érdekesebb lesz majd együtt látni több tucat ember fotóit, amelyekben tulajdonképpen csak egyetlen biztos közös pont van, ugyanazzal a fényképezőgéppel készültek.És ezzel egy régi fotós vitára is adhat egy elég látványos választ, ha a kamera végig ugyanaz, akkor a képek közötti különbséget már nehéz lesz a felszerelésre fogni.
Nem a NomadCam az első világjáró fényképezőgép. Az ötlet egyáltalán nem új. Az egyik legismertebb előd a Disposable Memory Project, amelyet Matthew Knight indított 2008-ban. Eldobható filmes fényképezőgépeket hagytak a világ különböző pontjain azzal az instrukcióval, hogy aki megtalálja az egyiket, készítsen néhány képet, majd adja tovább. A kísérlet elég nagyra nőtt: 2011-re már 363 kamera járt 73 országban. Persze nem mindegyik ért haza, sok gép egyszerűen eltűnt.
Hasonló ötlet volt a Colour Film Photography Group travelling camera projektje. 2016-ban tizenöt európai és brit fotós kezdett egymásnak postázni egy filmes fényképezőgépet. Mindenki legfeljebb egy hétig tarthatta magánál, és két felvételt készíthetett vele. A projekt során két kamera is elveszett, a harmadik végül 2018 szeptemberében ért célba.
A NomadCam tehát nem találta fel a „vándorló fényképezőgépet”. Inkább ennek a régi közösségi fotós ötletnek egy mai változata, ugyanaz az eszköz, sok fotós, sok helyszín, a végeredményt pedig egyelőre senki nem ismeri.
Beszállna egy világjáró kamerás projektbe? A NomadCam jelenlegi résztvevői köre már összeállt, és a szervezők egyelőre nem hirdetnek folyamatos, nyilvános jelentkezést.
Aki egy következő hasonló projektben részt venne, annak érdemes a mögötte álló közösséget figyelnie. A Focal Point több mint 7000 fotóst fog össze, főként Discordon és Redditen, és a NomadCam is innen indult. Vagyis jelenleg nincs kitölthető jelentkezési lap, inkább a közösséghez lehet csatlakozni, és figyelni a következő kezdeményezést.
A kép ma már nem csupán illusztráció, nyelv. Naponta ezernyi fotó vesz körül minket, mégis ritkán állunk meg valóban megnézni őket. Hogyan mesél el egyetlen kép egy egész történetet? Miért hiszünk el egy képet azonnal, miközben néha éppen a legfontosabb rész marad rejtve? Új rovatunkban a fotókat nemcsak nézzük, hanem olvassuk is. Körbejárjuk a képek jelentését, hatását, titkait és manipulációit könnyed, izgalmas, néha meglepő nézőpontból. Megmutatjuk azt, hogyan változtatja meg a vizuális kultúra a mindennapjainkat. Mert a képeket ma már nem elég látni, érteni is érdemes.
Mi az a Flashback ONE35 V2?
A világ körüli útra nem egy hagyományos fényképezőgépet választottak. A Flashback ONE35 V2 egy kijelző nélküli, 13 megapixeles digitális kompakt, amely az eldobható filmes gépek használatát próbálja visszahozni – csak éppen film nélkül.
A géppel egyszerre legfeljebb 27 képes „tekercset” lehet készíteni, a fotók pedig a Flashback alkalmazásba kerülnek. A V2 kétféle módot kínál. Digicam módban átvitel után rögtön megnézhetjük a képeket, Film Camera módban viszont 24 órát kell várni, mire „előhívódnak”. A fényképezőgépen nincs kijelző, így exponálás után nem lehet rögtön ellenőrizni, hogy sikerült-e a kép. Digitális gép tehát, de szándékosan olyan korlátokkal, amelyek inkább a filmes fotózást idézik.
