Ezt írtuk anno...

Augusztus harmadik hetében

Misc2007. 08. 17. péntek2007. 08. 17.
Ezt írtuk anno...

1947.
Mezőkövesd környékén az elmúlt hetekben olaj után kutattak, ám az egyik mélyfúrás nyomán olaj helyett óriási tömegű forró víz tört elő. A helyszínre kiszállt szakértők megállapították, hogy kimeríthetetlen gyógyforrásra bukkantak, amely főként rádiumot és értékes ásványi sókat tartalmaz. A víz 74 Celsius fokos, amely 2 fokkal melegebb, mint az eddig első helyen szereplő hajdúszoboszlói hőforrásé.

1957.
Nehéz község Tabajd: 1950 óta már a hatodik tanácselnök próbálja egyenes útra terelni itt a közigazgatás szekerét. A falu mintegy 4600 holdnyi területének 60 százalékán az összlakosság alig 20 százaléka osztozik. Még a 30 holdas gazda is csak kisembernek számít errefelé, nem említhető egy napon a 60-70 holdasokkal. Pedig a kisember megfizeti az adóját, nem úgy, mint a tehetősebbje. Így aztán semmi csodálkozni való sincs abban, hogy Tabajd község harmadik negyedévi, 451 ezer forintot jelentő adótervének mindössze 4 százaléka került a kasszába. Mert a nagygazdák hanyag mozdulattal csak annyit mondanak a tanácsházán: „Írják a többihez…” Hát lehetséges ez? Sajnos igen.

1967.
Elkeseredett madárcsata zajlott a baranyai Gödrekeresztúr határában. Egy galambászhéja repülni tanuló varjúfiókát ragadott el, de mielőtt végzett volna vele, rácsaptak a szürke varjak. Előbb csak a közeli fákról röppent 20-30, de aztán több kilométeres távolságból is jöttek a valamilyen módon „értesítést kapott” madarak. Fél óra sem telt bele, s már vagy százan küzdöttek a féktelenül erőszakos ragadozóval. A varjútársadalom egy picinyke tagjáért folytatott kollektív védelem végül is eredménnyel járt: a ragadozó hovatovább már saját életéért harcolt, tépetten, sebesülten meghátrált a túlerő elől.

1977.
A gyantacsapoló munkások hajnali három órakor, pirkadat előtt kezdik munkájukat: akkor indul meg az „erdő vére”, a gyanta lassú gyöngyözése. A fenyőfák 70-80 évesen lesznek vágásérettek, az ezt megelőző 5 éven át csorgatják törzsükből a gyantát. Egy-egy fenyő, egy évben 1,76 kiló nyers gyantát enged ki szöveteiből, amit aztán a papír-, a lakk- és a festékipar használ fel. Jelenleg az ország hat megyéjében – Zalában, Vasban, Somogyban, Veszprémben, Csongrádban és Baranyában – gyűjtik az értékes nyersanyagot. Az idei csapadékos, meleg idő kedvez a gyantatermésnek, országosan 520-530 tonna hozammal számolnak.

1987.
A falusi porta előtt Trabant áll, a fiatal férfi, felesége és a gyerek éppen indulni készülnek. Az öregedő szülék hozzák az útravalót: őszibarack, paprika, paradicsom, néhány szál kolbász kerül a kosárba. Ha csak ennyi haszna lenne a háztájinak, az sem lenne kevés. De tudjuk: a sertésállomány 50, a marha 20, a baromfi 60 százaléka kistermelők kezében van: a mezőgazdasági termelés egyharmadát adják ők. Ma a törvény készítőknek eszébe sem jutna, hogy lehetetlenné tegyék a kistermelőket: a készülő új adótörvény többségüket nem is érinti. Hiszen a nagyüzemek még a XXI. században sem jutnak el odáig, hogy a kistermelők dolgát magukra vállalják.

1997.
Négyezer-négyszáz tekercs hangszalag, kétszáz tekercs mikrofilm és hatszázötvenezer oldal szöveg: e hatalmas mennyiségű dokumentumanyag a Szabad Európa Rádió magyar adásának hangban, filmen és kéziratban rögzített anyaga. A mikrofilmek az 1951-1960 közötti, az adásszövegek pedig a kezdetektől az 1993-ig tartó időszakra vonatkoznak. A teljes anyag – illetve a másolatok – most a Széchenyi Könyvtárba kerül. A Szabad Európa a legújabb kori történelem egyik jelentős nemzetközi vállalkozása volt. Az amerikaiak hozták létre, a magyar osztály 1951-ben alakult meg, Münchenben. Az első adást október 6-án sugározták. Ez után évtizedekig szólt a jellegzetes szignál, s érkezett az információ a szovjet tömb országai számára.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek