Ezüstgeneráció

Az ötvenéves, illetve annál idősebb korosztály életstílusát, életritmusát a bezárkózás és visszavonulás jellemzi elsősorban. E korosztály félelmei – így az infláció és a magas árak, az életvitelhez elegendő pénz előteremtése – főként anyagi természetűek, de a bűnözés és törvénytelenségek is sokakat aggasztanak.
A népességi jövőképet – a hipotézisek alapján – a további létszámcsökkenés és az öregedés, az idős korcsoportok súlyának megnövekedése jellemzi. Magyarországon jelenleg minden ötödik, 2021-ben pedig már minden negyedik lakos lesz 60 éves vagy idősebb. A születéskor várható élettartam ugyanakkor nő: a férfiaknál 73,6 év, a nőknél 80,5 év várható. Az idősek aktív(abb)ak lesznek: a mai negyvenesek már „e-mail és mobil fogyasztók”, a nyugdíjas időszak már nem „pihenő” nyugdíj lesz, a fogyasztói társadalom aktív tagjaivá válnak. A megélt gazdasági, társadalmi és politikai változások eredményeképpen mind életszemléletét, életstílusát, mind fogyasztói szokásait tekintve átalakuló és nem egységes összetételű csoportról van szó.
A jövőben vélhetően e korosztályra is jellemző egyre aktívabb életstílussal szemben a felmérés adatai alátámasztják azt a jelen általános vélekedést, miszerint a kor előrehaladtával az emberek egyre kevésbé folytatnak aktív életvitelt. Ez mutatkozik meg abban a tényben is, hogy az ötven év felettiek körében egyelőre nő az otthonülők, illetve az elszigeteltek (44 százalék) aránya. Életritmusuk is egyértelműen az aktivitás csökkenését tanúsítja, kifejezetten magas körükben az otthonülők aránya. Az életkor növekedésével egyre jellemzőbb „bezárkózás” mellett e korcsoport érdeklődése egyre inkább a „régi időkre” való emlékezés, a nosztalgiázás felé fordul.
Mindezek következtében talán nem meglepő a megállapítás, hogy az otthoni környezetbe illő tevékenységekre, így főként a tévénézésre fordított idő a korral együtt növekszik – a tévéfüggő férfiak és háziasszonyok aránya az 50 évesnél idősebbek körében 30 százalékot képvisel, a 65 évnél idősebbek között viszont már 41 százalékot. Szabadidejét az idős generáció tagjainak többsége, ugyanakkor szereti ház körüli munkával tölteni: még a 75 év felettiek harmada is végez ilyen tevékenységet.
Az ötven évnél idősebbek Magyarországon elsősorban az inflációtól és a magas áraktól tartanak – ami vélhetően egyfajta beidegződés eredménye az általuk korábban megélt, szinte rendre év elején bejelentett áremelkedések folytán –, valamint attól, hogy megélhetésüket pénzük megfelelően fedezi-e. A 65 évesnél idősebbek kiugróan legnagyobb arányát aggasztó jelenség a bűnözés és törvénytelenség elharapózása. Érdekes ugyanakkor, hogy mind az 50 évnél idősebbeket, mind pedig a 65 évnél idősebbeket a teljes népességnél kisebb arányban aggasztják az egészségügyi ellátás költségei.
A fiatalkorban még sokak számára aggodalmakat okozó lakáshelyzet az ezüstgeneráció körében megoldott. A 60 éves és idősebb korosztályt is magába foglaló háztartásokban túlnyomórészt a tulajdonosi jogcím a jellemző – különösen jellemző ez vidéken, ahol e korosztály tagjainak mintegy teljes köre saját tulajdonában lévő házban, lakásban él, az idős korosztály alig négy százaléka lakik albérletben. A tanulmány rámutat arra is, hogy az életkor növekedésével egyidejűleg általában jellemző, hogy az emberek egyre kevésbé szeretnék elcserélni a lakásukat, házukat, de még a felújítás kérdéséhez is népességbeli aránynál kevesebben viszonyulnak pozitívan.
Akik szoktak üdülni, nem igazán bíznak az utazási irodákban – inkább maguk szervezik meg üdülésüket. Körükben jellemző a belföldi turizmus, de kedvelt utazási célország Horvátország, Görögország és a szomszédos Ausztria is. Míg a teljes népesség az üdülés napjait főként strandolással és napozással tölti, addig az 50 éves és annál idősebb generáció tagjai, bár szintén szívesen fürdőznek és napoznak, legnagyobb arányban mégis az úticélul szolgáló várost fedezik fel. A 65 év fölötti korcsoport körében pedig kedvelt kikapcsolódási forma a gyógyfürdők látogatása.