Visszaút a pelenkázó mellől

Manapság, amikor a betegszabadságot sem merik kivenni az emberek, alaposan megfontolja egy nő, vajon merjen-e két-három évre távol maradni a munkahelyétől. Akinek ígéretesen alakul a karrierje, könnyen halogatja a pelenkázást – néha egészen addig, amíg már késő lesz. A gyermek utáni vágy szerencsére elég ahhoz, hogy legyőzze az észérveket. Mégis okosan teszi, aki már az otthon töltött évek alatt tudatosan készül a visszatérésre. Akár úgy, hogy elvégez egy tanfolyamot, továbbképzi magát, új szakmát szerez – akár úgy, hogy nyelvet tanul, s böngészi a külön kismamák számára kiírt pályázatokat.
A múlt év közepe óta a kismamák élhetnek a Start Plusz kártya előnyeivel. A Start kártyát eredetileg a pályakezdők számára találták ki, ám már az ötven évnél idősebbek és a kisgyerek mellől visszatérők is kiválthatják. E lehetőség arra jó, hogy a munkáltatónak érdeke legyen kismamát alkalmazni, ugyanis a kártya birtokosának két éven keresztül járulékkedvezmény jár. Azok élhetnek e lehetőséggel, akik a gyes, gyed vagy gyet letelte után egy éven belül állást találnak, s az új állásukban több mint harminc napig munkálkodnak legalább napi négy órában. Azok a cégek, melyek kisgyerekes nőket vesznek fel, két éven át több százezer forintot megspórolnak, ha igénybe veszik a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap után járó kedvezményt.
A Start Plusz kártyát eddig mintegy ötezren váltották ki az APEH ügyfélszolgálatain, ám arról a munkaügyi központok sem igazán tudnak, vajon hányan tudtak tényleg elhelyezkedni vele. A cégek általában csak akkor részesítik előnyben a kártyásokat, ha épp olyan képzettséggel, nyelvtudással bírnak, mint kedvezmény nélküli versenytársaik. Az otthonülő kismamák jó része, akiket leköt a babázás, ráadásul még nem is tud e lehetőségről…
A JÓL-LÉT Alapítvány nevében is közli, hogy az Első Hazai Anyabarát Munkaközvetítő és Tanácsadó Műhely civil szervezetként igyekszik összehozni a kismamákat és a jelentkező cégeket. Tanácsadással és állásközvetítéssel is foglalkoznak, adatbázisukba jelentkezhetnek azok a kismamák, akiknek pontos elképzelésük van arról, milyen munkahelyre vágynak. Igyekeznek felkutatni olyan munkáltatókat is, akik munkát ajánlanak a kisgyermekes anyáknak.
Az otthon töltött hosszú évek után szinte pályakezdőnek számítanak a kismamák. Ezért nagy elszántság és kompromisszumkészség kell ahhoz, hogy újra visszakerüljenek a munka világába – magyarázza Keveházi Katalin, a JÓL-LÉT ügyvezetője. A gyesről, gyedről visszatérőknek életmódot kell váltaniuk, és sokszor ez sem könnyű. Azok döntenek a legbölcsebben, akik – ha csak lehet – visszatérnek régi munkahelyükre, még akkor is, ha korábbi vezető pozíciójukról le kell mondaniuk. Így viszont legalább megőrzik kapcsolatrendszerüket, s a cégen belül már könnyebben kiharcolhatják a rugalmasabb munkaidőt, ami egy bölcsődés vagy óvodás mellett igencsak fontos. A csemetéjük mellől visszatérők leginkább egyszerű irodai állást kaphatnak, netán elszegődhetnek recepciósnak, pénztárosnak. A versenyszférában, ahol akár estig is „illik” dolgozni, nehezen érvényesülhet egy kisgyerekes szülő. Sokan kénytelenek inkább elfogadni a képzettségüknél alacsonyabb szintű munkát, s persze a reméltnél kisebb fizetést, bár tudják, ez visszalépést jelent a karrierjükben.
A hazai cégek egyelőre nem kényeztetik az anyukákat olyan lehetőségekkel, mint nyugat-európai társaik, például kevés a részmunkaidős, a távmunkás foglalkoztatás. Ez volna pedig az esély arra, hogy a pelenkázó mellől szabadulva újra megtalálják az asszonyok magukat és elveszett önbizalmukat.
Nagyon nagy volna az igény az efféle közvetítésre, véli az ügyvezető, ám erre önmagában egy kis civil szervezet nem képes. Külön intézményrendszert kellene létrehozni, mely a kisgyerekes anyukák elhelyezkedését segíti.