Világkongresszus

MAGYAROK VII. VILÁGKONGRESSZUSA
2008. augusztus 16-20.
Közlemény
GRÓF TELEKI PÁL HALÁLA elnevezésű konferencia
előzetes sajtótájékoztatójáról
„Hogyne tisztelném mindazt, amit gróf Teleki Pál miniszterelnök egész életművével megalkotott” – kezdte a Magyarok Házában megtartott sajtótájékoztatót Medvigy Endre, a Gróf Teleki Pál halála elnevezésű konferencia szervezőbizottságának elnöke, majd így folytatta: A kimagasló államférfi, aki kétszer volt Magyarország miniszterelnöke, a Kárpát-medencei magyarság egységében és oszthatatlanságában, korszerű nemzeteszmében gondolkodott. Mindig szem előtt tartotta a magyarság védelmét és felemelését. A világszerte elismert földrajztudós, egyetemi tanár Kelet felé orientálódott, még emlékezett az ázsiai bölcsőre, a keleti testvérekre. A Turáni társaság elnöke volt, megalapította a Magyar Táj- és Népkutató Intézetet, Az I. világháború végén a Területvédő Liga elnöke volt, küzdött Magyarország megcsonkítása ellen, 1927-ben létrehozta a Magyar Revíziós Ligát. Megtartó példája, illetve halála körülményeinek újragondolása a célja a Magyarok VII. Világkongresszusán szervezett konferenciának.
Dr. Pusztaszeri László történész, aki Teleki Pál haláláról tart majd előadást a konferencián, a sajtótájékoztatón elmondta, hogy dolgozatát három kérdés köré építette fel. Az első a néhai miniszterelnök halála körülményeinek újragondolása. Erre Zakar András 1983-ban, Bécsben megjelent könyve késztette. A címe: Teleki Pál halála. Legújabb adatok gróf dr. Széki Teleki Pál haláláról. Pusztaszeri László az újragondoláshoz áttanulmányozta még a korabeli jogi és közigazgatási szabályokat, bűnügyi nyomozási kézikönyveket. Kideríthető, hogy kellett készüljenek rendőrségi jegyzőkönyvek Teleki Pál halála körülményeiről, de ezeknek nincs nyoma. Még azt sem lehet pontosan tudni, hogy a Sándor-palotában vagy a József nádor téri Teleki-házban következett be a halála.
A második kérdés az, hogy kinek volt érdekében a néhai miniszterelnök halála. A történész állítása szerint sem Németországnak, sem pedig a Szovjetuniónak nem fűződött hozzá érdeke.
A harmadik kérdés: miért éppen most foglalkozunk vele? Pusztaszeri László szerint nemcsak a kiváló államférfi emlékének, hanem nemzeti önbecsülésünknek, nemzeti tudatunknak is tartozunk ezzel. 

Önkormányzatiság és vállalkozás az Európai Unióban konferencia
Székesfehérvár, 2008. augusztus 18.
A több mint százötven önkormányzatot tömörítő, és folyamatosan bővülő Magyar Önkormányzatok Európai Szövetsége 2003-ban alakult. A MÖESZ elnöke, Janzsó Tamás, a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Magyarok VII. Világkongresszusán belül, Székesfehérváron tartandó Önkormányzatiság és vállalkozás az Európai Unióban című konferencia azt vizsgálja, miként válhat a folyamatosan bővülő EU a világ legdinamikusabban fejlődő régiójává. Bemutatja a Kárpát-medencét, mint tőkevonzó régiót, s felveti: milyen szükség van az önkormányzatok és vállalkozások stratégiai partnerségére. Bemutatnak egy esettanulmányt is, hogyan lehet élni az Unió-adta lehetőségekkel a fejlődés érdekében. A pozitív példa a tízezres lélekszámú kisváros, Dunaharaszti.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke a Teleki Pál- konferenciához kapcsolódva kifejtette, hogy egy olyan mélyen vallásos katolikus ember, mint a néhai miniszterelnök soha nem lesz öngyilkos, ezt erkölcsi lehetetlenségnek tartja. Amiként lehetetlen állapotnak tartja azt is, hogy Teleki Pál neve – Auschwitzban – azok között szerepel, akiknek lelkén szárad a zsidóság üldözése, a holokauszt, miközben a történelmi tények mindennek az ellenkezőjét bizonyítják.
A Világszövetség elnöke ismertette a Világkongresszus felépítését és működését. „Csupán három nap választ el a nyitánytól. Augusztus 16-án, szombaton reggel megkezdődik a Budapest Kongresszusi Központban a Magyarok VII. Világkongresszusa, amely a világméretű szétszórattatásban élő magyar nemzet legátfogóbb legitimitású képviseleti köztestülete, amelyben a világ minden magyar közössége képviseletet nyer” – mondotta Patrubány Miklós. A cél most a fordulat elérése, mert a magyar nemzetet mind szellemileg, mind erkölcsileg mélypontra vitték mai vezetői. A fordulat, amelyet a Magyarok VII. Világkongresszusa a magyar szellemi életben kiválthat, szükséges és elodázhatatlan.
Mára kikristályosodott a Magyarok Világkongresszusa hatékony működéséhez szükséges szerkezet – folytatta az MVSZ elnöke. A Világkongresszusnak van egy politika része, amely a nyitó- és a záró-konferenciákból áll. A nyitó-konferencián rajzolódik ki a nemzet pillanatnyi állapotának képe, és hangzanak el a legfőbb indítványok. A záró-konferencián születnek meg a Világkongresszus határozatai. A két nemzetpolitikai rendezvény között zajlik a Világkongresszus szakmai része, amely az idén 12 konferenciába sűrűsödik; mintegy 230 előadásból, és az azokat övező vitákból áll. A VII. Világkongresszusra sikerült első ízben, jó előre, írásban is bekérni a bemutatása kerülő előadásokat. Ennek eredményeképpen a küldöttek már a nyitó-konferencián átvehetik az összesen 1800 oldalt kitevő, 7 kötetbe tagolt „szellemi gyúanyagot”. Ezek az elhangzó előadások kétharmadát teszik ki.
Az elnök bejelentette, hogy báró Perényi Zsigmond koronaőr, az MVSZ egyik alapítója és örökös tiszteletbeli elnöke neve mellé fölkerül a másik alapító, gróf Teleki Pál, valamint Wass Albert neve is – örökös tiszteletbeli elnökként. Wass Albert a kisebbségek jogvédő harcának elszánt bajnoka volt már akkor is, amikor a kommunista diktatúra még beszélni sem engedett róluk; amikor a korabeli Magyarok Világszövetsége még egy közönséges kommunista ügynökhálózat volt – fejezte be tájékoztatását Patrubány Miklós.

KÖZLEMÉNY
A Kolozsvárott 2008. augusztus 7-10. között megtartott Ifjúsági Konferencia idején, mely a Magyarok VII. Világkongresszusa előrendezvénye volt, az egyik fiatal résztvevőt az esti órákban az utcán sétálva inzultus ért. Elmondása szerint azért, mert magyarul beszélt. Kárpát-hazában bántják a magyar szót?!
Több mint aggasztó, hogy sorozatban kapunk híreket magyarverésekről a Kárpát-medence minden szegletéből.
Lassan meggyőződésünké válik, hogy a Magyar Nemzetnek be kell rendezkednie önvédelemre, mert sem határainkon belül, sem határainkon kívül a magyarságot nem védi meg senki. Sem a kormányok, sem a hatóságok!
A magyar önvédelem megszervezésének ügyét a Magyarok VII. Világkongresszusa elé terjesztjük.

Szeretettel üdvözöljük mindazokat, akik eddig is lelkesen vettek részt mozgalmunkban és lobbantották lángra az összetartozás és emlékezés tüzét - lángját!
Kérjük, küldjék tovább e felhívást, segítsék e mozgalmat terjeszteni az egész világon!
MAGYAR SZOLIDARITÁS TÜZE
Az 1933-as gödöllői jamboree idején a Magyar Cserkészszövetség Magyar Szolidaritás Napot rendezett. Az előre megbeszélt napon cserkészeink tábortüzeket gyújtottak egész Magyarországon és az elcsatolt területeken. A megbeszélt időben lobbantak fel a szolidaritás lángjai Gödöllőn, a Hargitán, a Tátrában, a Mecsekben, Szabadkán, a Bakonyban. Mindenfelé, ahol magyar cserkészek voltak.
2003. augusztusában, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség felújította e fontos kezdeményezést. Ennek nyomán otthon, a Kárpát-medencében, Kazakisztántól Honoluluig, Svédországtól Rio de Janeiróig, a föld minden magyarok által lakott részein fellángoltak a tábortüzek, vagy gyertyácskák lángjai.
Ma már az évi munkatervünk állandó része a Magyar Szolidaritás Tüze. Kérjük csapatainkat, barátainkat, hogy ezt figyelembe véve, valósitsák meg e tervet.
Eddigi tapasztalatok alapján kérjük, hogy a láng mindenhol a helyi időszámítás szerint augusztus 20-án este 21.00 órakor lobbanjon fel a nemzetközi dátumvonaltól nyugatra, tehát New Zeland, Ausztrália vonalától keljen útra, és végigkísérve augusztus 20-át, Honoluluban (Hawaii) aludjék ki. Így amikor Budapesten felröppennek a Szent István napi tűzijáték első rakétái, a Magyar Szolidaritás lángja már 11-12 órája van úton és Honoluluig még ugyanannyi órai útja van hátra.
Valószínűleg nincs olyan időzónája a Földnek, ahol nem élnének cserkészeink és más magyarok, így csak szervezés kérdése a megvalósítás: tábortűz Croydonban, Fillmore-ban, Los Angelesben, egy gyufavillanás a Hargitán, gyertyák a budapesti lakásokban, mécses Dunaszerdahelyen, tábortüzek Rio de Janeiróban, Caracasban, Sydneyben, Csíkszeredában, Münchenben, Oslóban, Torontóban, Krasznahorkán, Calgariban, New Yorkban vagy Körösmezőn. Azok, akik a budapesti tűzijátékot nézik, a felröppenő első rakétát tekintsék a magyar szolidaritás tüzének fellobbanásának.
Kérjük a magyar szervezeteket is, OTTHON ÉS AZ EGÉSZ VILÁGON, csatlakozzanak e kezdeményezéshez! Ez a világot átölelő testvéri összetartozás kifejezése váljon hagyománnyá és legyen a magyar identitástudat egyik pillére.
Kérjük a szervezeteket, egyházakat és személyeket, hogy részvételüket jelezzék e-mailen:
Jó Munkát!

2008. augusztus 16-án 10 óra 22 perckor, a Szentegyházi (Szentkeresztbányai) Gyermekfilharmónia fellépésével kezdődött a Magyarok VII. Világkongresszusa.
A Himnusz és a Székely Himnusz után a Gyermekfilharmónia 48-as dalokat adott elő.
A Világkongresszusról élőben közvetít az ÁrpádHír Világtelevízió.

Ajánlás
a Magyarok VII. Világkongresszusának kötetei elé
Az alapításának 70. évfordulójához érkező Magyarok Világszövetsége 2008. augusztus 16-20. között megszervezi a Magyarok VII. Világkongresszusát, a legátfogóbb legitimitású magyar köztestületet, amelyen tizenkét konferencia keretében több mint 250 magyar és nem-magyar tudós, kutató és közéleti személyiség ad elő – kiutat keresve – mintegy 230 dolgozatot a magyar nemzet eredetéről, kultúrájáról és drámai sorsáról. Az eddigi Világkongresszusok történetében először, sikerült az előadásra kerülő dolgozatok java részét a nyitónap előtt bekérnünk, és hét kötetben, nyomtatva közzé tennünk. A kedves olvasó e kötetek egyikét tartja most kezében.
A Magyarok VII. Világkongresszusa ezer küldöttének ezeket a köteteket a Nyitó-konferencia előtt átadjuk, és kívánjuk, hogy korszakos határozatokat fogadjanak el. Olyan határozatokat, amelyek alkalmasak arra, hogy a magyar nemzet életében kiváltsák azt az erkölcsi valamint szellemi fordulatot, amely elodázhatatlan, ha ez a nemzet élni akar, és amely határozatok méltóak ahhoz a nemzethez, ahhoz a Világkongresszushoz, amelyet a húsz-huszonegyedik század két kiemelkedő személyisége nagy odafigyeléssel üdvözölt.
Tisztelt küldött-társak, kedves olvasók! Kérem, fogadják ajánlásként Mario Alinei professzor, a talán legismertebb európai nyelvtörténész, a monumentális Atlas Linguarum Europae alapító főszerkesztője és Őszentsége a Dalai Láma üzenetét, mely a magyarok számára – fejléces papírjának címerével is – sokatmondó.
"Kedves Elnök úr, kedves Szervező bizottsági barátok és kollegák, Hölgyeim és Uraim!
Mélységesen sajnálom, hogy nem vehetek részt ezen a jelentős Világkongresszuson, amelynek szervezői voltak oly kedvesek engem Tiszteletbeli Elnökké (fővédnökké – ford.) kinevezni. Jóllehet úgy érzem, hogy nem érdemeltem ki ezt a megtiszteltetést, mélyen megérint az Önök meggyőződése, mely szerint megérdemlem.
A magyar embereket tanulmányaim révén ismertem meg, és megdöbbentett kreativitásuk, intelligenciájuk valamint különleges képességeik, amelyek ugyancsak tükröződnek nyelvükben és kultúrájukban.
Azt a felfedezésemet, hogy a mai magyarok azon kurgános temetkezésű népek örökösei, akik Magyarországot a bronzkorban árasztották el, és örökösei az ősi etruszk civilizáció megalapítóinak, a hivatalos tudomány még nem fogadta el. Ám nincs kétségem afelől, hogy végül el kell fogadnia, és a magyarokat el fogják ismerni, mint a bronz- és vaskori Európa egyik legeredetibb és legjelentősebb civilizációjának megalapítóit.
Kongresszusuknak nagy sikert kívánok, és annak a meggyőződésemnek adok hangot, hogy Magyarország egyre jelentősebb helyet foglal majd el Európában.
Mario Alinei"

A Magyarok VII. Világkongresszusának kezdetével egyidőben indult Dardzsilingbe és Zanglába Boér Imre, az Erdélyi Kárpát Egyesület kolozsvári tagja. Kőrösi Csoma Sándor sírjához és a zanglai kolostori szobájához székely és világszövetségi zászlót visz.
Boér Imre segíteni szeretne a nagy székely vándor zanglai emlékhelyének helyreállításában is.

Az Isten embereket teremtett! - hangsúlyozta köszöntőjében Rácz Sándor.
Az 1956-os Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnöke, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke az igazság fontosságára figyelmeztetett. A világ politikusaihoz intézve szavait, kérdezte, hogy miért kell idegen elnyomás alatt élnie annak, aki magyarnak született?! Véleménye szerint a hatalmasok azért fanyalognak a magyar kérdéstől, mert a magyar nemzet a jelenlegi nehéz körülmények között is talpra akar állni.
Patrubány Miklós az előző Világkongresszus óta eltelt négy esztendő számvetésében első helyen említette a keleti rokonok jelenlétét. Négy évvel ezelőtt tekintetünket Keletre fordítottuk, s ma itt vannak közöttünk testvéreink - mondta a Magyarok Világszövetségének elnöke. Külön üdvözölte a kazakisztáni magyar törzs képviselőit. Az előző Világkongresszus határozott a Magyarságkutató Intézet létrehozásáról, amelynek megalapítója, az Egyesült Államokban élő Botos László világkongresszusi küldött, a nagysikerű Magyarságtudományi tanulmányok kötet szerkesztője.
A magyar nemzet súlyos állapotának érzékeltetésére az MVSZ elnöke szólt arról az ötmilliárd eurónyi pénzről, amelyet a budapesti parlament döntése alapján a magyar nép évente kifizet adósságkamatként. Az elnök szerint a kiszolgáltatottságot jól mutatja az állampolgársági népszavazás eredményének meghamisítása, a lisszaboni szerződés olvasatlanul történt megszavazása és a hárommilliónyi, létminimum alatt élő magyar állampolgár.
Fuksz Sándor felvidéki küldött a Magyarok VII. Világkongresszusa elé terjesztette a magyar nép önrendelkezéséről szóló nyilatkozat-tervezetet. A tervezet mellé, annak részeként, illetve indoklásául felolvasta a környező nemzetekhez intézett felhívást, valamint a nyilatkozat jogi indoklását.
A tervezetet a Világkongresszus konferenciáin megvitatják, a viták alapján pedig arról augusztus 20-án, a záró ülésen döntenek.

A Kunszentmiklóson, 2008. augusztus 7-10-én megszervezett nagysikerű, több mint ötvenezer ember részvételével lezajlott kurultaj üzenetét Vukics Ferenc őrnagy, a rendezvény egyik főszervezője adta át a Magyarok VII. Világkongresszusának.
"Van Magyarország, mert vannak magyar emberek, és akár tetszik, akár nem, ez az ország a miénk." - mondotta Vukics Ferenc.
A Kunszentmiklós melletti Bösztörpusztán ötvenezer ember bűncselekmény, rendőrség és szemét nélkül volt együtt - ez a magyar ember, állította a főszervező.
A kurultajon megállapodás született a kazakisztáni magyar törzs képviselőivel: - ottani magyar fiatalok jönnek Magyarországra magyar nyelvet tanulni, a kazak-magyar szótárt elkészíteni. Két év múlva tervezik a nagy hun-szkíta kurultajt.

Hetedik napja vagyok itt, és olyan eseményeknek vagyok tanúja, amelyeket a másvilágon sem felejtek el - így köszöntötte a Magyarok VII. Világkongresszusát Orazak Ismagulov antropológus professzor, akadémikus, aki jelentős segítséget nyújtott a torgaji magyarok felkutatásában. A professzor szerint a legjobb magyarokkal volt szerencséje együtt dolgozni, és ha az Isten is úgy akarja, hogy meg kell haljon, akkor is boldog lesz, mert régi gyökereink virágoznak és erősödnek.
Nekünk magyarul fájt a szívünk, amikor megtudtuk, hogy milyen lett a magyarok területe Trianon után, mondta a professzor. Számára történelmi kérdés, hogy a XXI. században az európaiak kikkel akarnak élni, ha nem a testvéreivel.
A magyar nőknek az kívánta, hogy minél több magyar gyermeket szüljenek, így legyen minél több igaz magyar.
Régi szokás szerint a lovát szerette volna testvérének ajándékozni, de mivel nem volt lehetősége azt ide hozni, köpenyét és fejfedőjét adta Patrubány Miklósnak.
Kurmangazi Shokpituli, a kazakisztáni magyar törzs vezetője, az évezred hetedik évének hetedik hónapjában a hetedik napon Szágában rendezett kurultaj főszervezője, a Torgaj vidéki villamosművek vezérigazgatója szerint a mi őseink az égben most nagyon örülnek és nagyon büszkék, látva, hogy találkoztunk és fogjuk egymás kezét.
Kurmangazi felbecsülhetetlen segítséget nyújtott az elmúlt években Bíró András antropológusnak a torgaji magyar törzs szállásterületén folytatott genetikai vizsgálatai során.
Kajrat Bibekov, aki az első torgaji expedíció szervezésében is résztvett, azt tanácsolta az EU-tag Magyarország elöljáróinak, hogy hívják össze az érintett államok vezetőit, és végleg törüljék el az amúgy is csak térképen létező határokat.

Alább olvasható az a nyilatkozat-tervezet, amelyet Fuksz Sándor felvidéki küldött terjesztett a Magyarok VII. Világkongresszusa elé. A szöveget 2008. augusztus 20-án véglegesítik.
A Magyarok VII. Világkongresszusának nyilatkozata
a magyar nép önrendelkezési jogáról
A Magyarok VII. Világkongresszusa a magyarság sorsáért érzett felelősségéből adódóan, időszerű és elodázhatatlan lépésként felveti és kezdeményezi a MAGYAR KÉRDÉS megoldását.
A Kárpát-medencében őshonos magyar nemzetünk, súlyos, a társadalmi élet minden területét átfogó- szellemi, erkölcsi válságban van.
Ezt a válságot mélyítik a Magyarországon uralkodó mai áldatlan állapotok és a Kárpát-medencében szétszaggatottságban, másodrangú állampolgárként élő nemzettársaink kilátástalan helyzete, akiket 18 évvel Európa megújulása után még mindig diszkrimináció súlyt, egyre inkább kitéve a szomszédos államok agresszív nacionalizmusának.
Sem a magyar állam, sem az Európai Unió részéről nem tapasztalható olyan törekvés, amely reményt nyújtana ennek a fájó kérdésnek a megoldására. A sorozatosan elmulasztott történelmi pillanatok és lehetőségek tanulsága arra int, hogy nincs mire tovább várni. Haladéktalanul meg kell tenni a szükséges lépéseket ezen állapotok felszámolására.
A Magyar Kérdés megoldásának alapvető eszköze, a szabadság és egyenlőség elvére épülő önrendelkezés, amely minden nép természetes és elidegeníthetetlen joga. 
Ezennel kinyilatkoztatjuk a Magyar Nép önrendelkezési igényét!
Követeléseink:
- A magyar nép kinyilatkoztatott önrendelkezési igényét rögzíteni kell a magyar alkotmányban és új nemzetstratégiát kell kidolgozni önrendelkezési jogának érvényesítésére.
- Az önrendelkezési jog érvényesesítésének legfőbb eszköze a népakaratot kimutató népszavazás. Elvárjuk, hogy a Magyar Kormány adjon meg minden lehetséges támogatást a népszavazások lebonyolításához, és az önrendelkezési jog érvényesítéséhez nélkülözhetetlen feltételek megteremtéséhez. Képviselje a kinyilatkoztatott népakaratot minden illetékes fórum és kiemelten az Egyesült Nemzetek Szervezete előtt.
- A minden népet megillető önrendelkezési jog jegyében zajló magyar önrendelkezés folyamatában vállaljon, alkotmányos alapon, védőhatalmi státust a Kárpát-medencei elszakított területeken élő magyar nemzeti közösségek iránt.
Felszólítjuk a budapesti parlamentet, a kormányt és valamennyi politikai erőt, hogy vállalják fel jelen nyilatkozatunkban foglaltak megvalósítását.
Hívjuk az egyházakat, civil- és érdekképviseleti szervezeteket, közéleti személyiségeket, kérve tőlük, hogy befolyásukat latba vetve segítsék a Világkongresszus kezdeményezését.
Felhívunk minden magyar embert, hogy legyen társunk ebben a küzdelemben, és félelem nélkül, eltökélten harcoljon a minden szabad népet megillető önrendelkezés jogáért.
Végül felkérjük az írott és elektronikus sajtó képviselőit, hogy a Magyarok VII. Világkongresszusa által kibocsátott nyilatkozat ismertetésével segítsen a nemzetközi közvélemény figyelmét felhívni a magyar nép mindmáig nem teljesült alapvető jogára.
Kinyújtott kézzel
A Nyilatkozat mellékleteként
Kárpát-medencei magyarként szólunk Európa nemzeteihez.
Immár kilencven éve kell a mai Magyarország határain kívül élő nemzettársainknak számtalan igazságtalanságot elviselniük. A trianoni majd párizsi békeszerződés eredményeként a magyar nép mintegy egyharmada, megkérdezése és beleegyezése nélkül, idegen államalakulatok fennhatósága alá került. Az ezt megalapozó békeszerződések diktátumok voltak, a hozzájuk kapcsolódó kisebbségvédelmi egyezmények a gyakorlatban nem tudták biztosítani a magyar nemzetiségű polgárok számára az őket megillető jogokat.
Ma már Kelet-Közép-Európában a történelmi államalkotó hagyományokkal rendelkező népek közül egyedül a magyar az, amely kénytelen viselni a huszadik század elején rá erőltetett méltánytalan és súlyos sorsot. Elérkezett az idő, hogy e nyilvánvalóan igazságtalan helyzetet megváltoztassuk, hiszen a nemzetközi jog lehetővé teszi a népek önrendelkezését. Míg az észtek, lettek, litvánok, szlovének, horvátok, bosnyákok, montenegróiak, koszovói albánok e jog alapján szabadságot és függetlenséget nyertek, a magyarok idáig még autonómiához sem jutottak.
A kontinens nem lett a „szabadság, jog és biztonság” területe, mivel az Európai Unió a mai napig nem biztosította az ehhez szükséges feltételeket sem a kollektív jogok, sem az önrendelkezési jogok tekintetében.
Európa békéjét és biztonságát nem lehet hosszú távon garantálni egy nép alapvető jogának megvonásával, ezért a Magyarok VII. Világkongresszusa úgy határozott, hogy a kérdés rendezésére nyilatkozatot bocsát ki, és kezdeményezi a Kárpát-medencei magyarság békés együttélését és megmaradását biztosító önrendelkezési jog teljes körű és haladéktalan helyreállítását.
A megoldásra példát kínál Francesco Cossiga volt olasz államelnök és belügyminiszter, aki az olasz szenátus elé terjesztett beadványában népszavazást követel Dél-Tirolban, „mert az önrendelkezési jogot nem szabad megvonni a dél-tiroli néptől sem”.
Ilyen körülmények között szólítjuk meg a szlovák, az ukrán, a román, a szerb, a horvát, a szlovén és az osztrák nemzet fiait és kormányait:   KÖZÖS A SORSUNK. Jövőjük-jövőnk csak akkor lesz boldog és sikerekben gazdag, ha kölcsönös bizalmon alapuló, egyenrangú partnerként tudnak velünk együtt élni.
Elkötelezettségünk erős, hisszük, hogy törekvéseinket siker koronázza, és a szomszédunkban élő nemzetekhez hasonlóan sorsukról hamarosan saját magunk rendelkezhetünk.
Jogi háttér
A Nyilatkozat mellékleteként
Az önrendelkezés joga – mint természetes jog – minden más szabadságjognak az alapja. Ezt számtalan ENSZ-, Európa tanácsi és EBEÉ-határozat is megerősíti. Az önrendelkezési jog írott nemzetközi joggá akkor vált, amikor 1977-ben hatályba lépett az ENSZ Közgyűlése által elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmánya.
Ezen okmányok első cikkelye így szól: „Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket, és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket.”
Ez a jog kötelező jellegű – jus cogens – ami azt jelenti, hogy ezt a jogot nem csak be kell tartani, hanem erről a jogról le sem lehet mondani. Minden szerződés, amely megszegi ezt a jogot – semmis.
A Kárpát-medencei magyarság helyzete több okból nemcsak igazságtalan, de jogtalan is:
- Mindenütt, ahol népszavazás nélkül új határokat húztak, megsértették az alapvető önrendelkezési jogot. (Az USA emiatt nem ratifikálta a Trianoni szerződést.)
- A pacta sunt servanda elve sem alkalmazható, mert tárgyalások hiánya miatt nem szerződésről, hanem diktátumról van szó.
- A nemzetközi szerződések jogairól 1969. május 23-án Bécsben aláírt Nemzetközi Egyezmény 52. cikkelye kimondja, hogy minden szerződés semmis, amely erőszakkal való fenyegetéssel, vagy annak alkalmazásával, vagy az ENSZ Alapokmányában leírt nemzetközi jog alapelveinek megszegésével jött létre.
A Kárpát-medencei magyarság annak az iránymutató ENSZ-határozatnak is megfelel, amely kimondja, hogy mérvadó a történelmi összetartozás, a történelmi és kulturális egység és folytonosság.
Az önrendelkezési jog a nép akaratán alapul.
A nép akaratát hivatalos vagy belső népszavazással meg kell állapítani és ki kell nyilvánítani.
Bármi legyen is a szavazás eredménye, az a meglévő egyensúlyt nem veszélyeztetheti, mivel minden szomszédos ország vagy már EU-tagállam, vagy csatlakozni szándékozik az európai közösséghez.

A Magyarok VII. Világkongresszusa nyitónapján, a délutáni ülés kezdetén Molnár Lajos amerikai küldött átadta a magyar nemzeti emigráció vándorzászlóját Patrubány Miklósnak. Az MVSZ megőrzésére bízott zászló történetét, amely 1951-ben Olaszországban kezdődött, Molnár Lajos ismertette.
Ma az egyetlen szervezet, amely a világ magyarságát képviseli, az a Magyarok Világszövetsége. Ezért kerül a megőrzésébe a zászló, mondta Molnár Lajos.