Ezt írtuk anno...

1949.
Nagykőrösön, a népszámlálásnál kitűnt, hogy 500-nál több felnőtt ember nem tud írni-olvasni. Azaz, csak ennyien vallották be, a valóságban még nagyobb ez a szám. Nem a tanyasiak szégyene ez, hanem a régi, reakciós rendszeré, amely nyugodt lélekkel beletörődött, hogy annyi szegény ember tudatlanságban éljen. Most a nagykőrösiek joggal büszkélkednek, hogy a télen 17 helyen szerveztek analfabéta-tanfolyamot, amelyeken 200-300 ember tanult meg írni, olvasni, számolni. Ha nincs a demokrácia, ők mindannyian úgy haltak volna meg, hogy valaha is leírták volna a tulajdon nevüket.

1959.
Itt az első magyar hordozható, tranzisztoros táskarádió, az Orionette! A Telefongyár dolgozói az idén is több új modellel kedveskedtek a vásárló közönségnek. Ez a táskarádió már nem rádiócsővel, hanem tranzisztorral működik. A tranzisztor nem más, mint a régi, fejhallgatós készülékeknél alkalmazott kristálydetektor modern változata, amely nemcsak továbbítja a hozzá érkező jeleket, hanem fel is erősíti azokat. A tranzisztor nagy előnye, hogy alacsony a fogyasztása és kicsi a terjedelme. Ezért alkalmazzák a kisméretű rádiókban. Az Orionette két lapos elemmel 80 órán át üzemel, de hálózati árammal is használható.

1969.
Eddig csak hírből ismertük a szaunát, északi rokonaink kedvenc fürdőalkalmatosságát. Lényege a zárt helyiségben alkalmazott forró gőzfürdő, és a szabadban alkalmazott hideg fürdő váltogatása. És lám, most hírt adhatunk az első magyar szaunáról, az idei tél egyik érdekességéről. A tatai Fényes fürdő már korábban is próbálkozott, házi használatra szaunával, ám a korábbi, nyírfából épült bódét lebontották, s most kőből építettek, egy modern, öltözőkkel, pihenőkkel, társalgóval ellátott szaunát, amit NDK-s olajkályhák fűtenek. Bent 75 fokos szárazgőzben paskolhatjuk egymást a nyírfaágakkal, kint pedig 21 fokos vízben fürödhetünk.

1979.
Hazánk gólyaállománya a két évtizeddel ezelőttinek a felére csappant. A statisztika másutt sem mutat vigasztalóbb képet: Európában rohamosan vész ki ez a kedves és népszerű madár. A kipusztulás legfőbb oka, hogy a szabályozással, és a lakóterületek terjedésével rohamosan fogynak azok a vizes élőhelyek, amelyek gazdagok a gólyák táplálékában. A rovarirtás, a magasfeszültségű vezetékek terjedése is egy-egy halálok lehet. A mi fehér gólyánk Japánban honos rokona, a fekete csőrű gólya gyakorlatilag már kipusztult madárnak tekinthető, csupán állatkertekben őriznek belőlük néhány példányt.

1989.
Öt főszervező és tizenegy alternatív szervezet „Mit kíván a magyar nemzet? Független, demokratikus Magyarországot!” címmel új, Tizenkét pontot fogadott el. A követelések között szerepel: „Igazságot ’56-nak, tisztességet a forradalom mártírjainak!” Az alternatívok ragaszkodnak a közeli március 15-e hatalomtól független megünnepléséhez, a tévé épületének jelképes elfoglalásához. A Kossuth-téri tüntetési tilalom feloldását már az MSZMP is támogatja. Javasolták november 7-e törlését a nemzeti ünnepek sorából, ez a kívánság már meg is valósult: az idén november 7-e munkanap lesz.

1999.
A kilencvenes évek elején már nyilvánvalóvá vált, hogy a múlt századi acélvárosok sehol a világon nem maradnak meg. Eltűntek Lotaringiában és a Ruhr-vidéken is, a magyar vezetők mégsem hitték el, hogy ez nálunk is bekövetkezik. A munkásságban meg a régi reflexek működtek, az államtól várták a csodát, a többség nem volt képes arra, hogy legalább magát mentse. A politika magára hagyta a munkásságot. De nemcsak a politika, egyetlen értelmiségi csoport sem akadt, amely legalább gondolatban megpróbált volna valamit kezdeni azzal a hatalmas tömeggel, amelyet leginkább érintettek a változások.