Ezt írtuk anno...

1949.

A haladó magyar filmgyártás mind több filmet készít, amelyek a nép életét mutatják be az elnyomatás nehéz idejéből, és harcukat a dölyfös földesurak ellen. Így filmre kerül a Ludas Matyi is. Az első jeleneteket Sári községben forgatták, Gyón községben a Döbrögi kastély képei készültek, a búcsú jeleneteit pedig Dömsödön vették fel. Móricz Zsigmond Úri-muri című regényéből ugyancsak film készül. Alsódabason, Akasztón és Jászberényben forgatták a jeleneteket; a főszereplő Szakhmáry földesúr otthonát pedig a szarvasi Borza kastélyban rendezték be. A kastélyt egyébként most alakítják át gyermeküdülővé; már csak ez a film fog emlékeztetni arra, hogy ott valamikor népelnyomó urak éltek.

 

1959.

„Volt idő, amikor még hittem a Szabad Európának. Ám az évek múltak, és én mindinkább rájöttem hazugságaikra. Az 1956-os ellenforradalom után pedig kimutatták a foguk fehérjét, láthattuk, mi a céljuk, újra népnyúzó urak szerettek volna lenni. Beléptem a helyi Dimitrov Tsz-be, s azt üzenem a Szabad Európának, hogy próbáljanak innen híreket közölni! Közölhetnék, hogy a községben milyen szép víztorony épült, hogy cementjárdákon járunk, és azt is világgá kürtölhetnék, hogy egy ilyen egyszerű, tanulatlan parasztembernek, mint én, annak Ilonka lánya állomásfőnöknek tanul.” Hugyecz Mátyás, Ambrózfalva.

 

1969.

Csatkai búcsú. Az erdő mellett fényes, tisztára sikált autók állnak, van köztük Chevrolet és Opel is, aztán taxik, buszok, néhány méterrel arrébb szánalmas, álmos lovak, rozoga cigányszekerek. A kápolnában mozdulni sem lehet. Sok a fiatal: a fiúk vállig érő hajjal, a lányok maradék szoknyákban, az idősebbek alélt, dohos, fekete ruhában. Az árusoknál jó a világ: itt sört, pálinkát, bort – mindent ihat a hívő. Isznak is, becsülettel, énekelnek, földhöz vágják az üres sörösüvegeket. Egy Moszkvics lövi be magát egy szekér mellé, tán húsz centire áll meg egy alvó cigánygyerek feje mellett. A hozzátartozók kirángatják a pilótát, kemény ütés reccsen az állkapcsán. Csatka. XX. század.

 

1979.

Lábsérült kisgyereket hoznak a dunavecsei rendelőintézetbe. Gyakori látvány ez, mert nyaranta ugrásszerűen megszaporodnak a bicikliküllős balesetek. Ugyanis sokan kerékpáron viszik a gyerekeiket, sokszor egyszerre kettőt is, és a küllő bizony gyakran bekapja a kalimpáló lábacskákat. Tavaly 34 sérült gyerek járt itt, tízen csonttöréssel. Az idén az első fél évben már 24 csonttörést láttak el a rendelőben. Mindez megelőzhető lenne, ha hálót tennének a küllők elé, s bár ilyesmit a boltokban nem árulnak, de egy közönséges piaci műanyag cekkerből mindenki készíthet ilyet.

 

1989.

Fölröppent a hír, hogy az NDK-sok tömeges népvándorlásakor olyan taxis is akadt, aki „kalózárfolyamon” fuvarozta el a határig az áttelepülni vágyó keletnémeteket. A kockástaxisok igazgatója kijelentette: a hírt ellenőrizték, tőlük egyetlen sofőr sem vállalkozott ilyen embertelen akcióra. Hasonlóan nyilatkozott a Volántaxi főnöke is, megjegyezve, ha mégis voltak ilyenek, akkor nekik nincs többé helyük a vállalatnál. Mindenesetre a magántaxisok 15 gépkocsit ajánlanak fel ingyen azoknak, akikkel magasabb tarifát fizettettek a hiéna taxisok, már amennyiben akadtak ilyenek.

 

1999.

Ha az Országgyűlés őszi ülésszaka elfogadja, 2000. január elsejétől jövedéki termék lesz a bor. A törvénnyel a kormányzat elsősorban a borhamisítást szeretné visszaszorítani, hiszen nem lehet tovább tűrni, hogy az éves 4-4,5 millió hektoliternyi bortermés mellett mintegy 1,5 millió hektoliter csinált bor kerüljön a piacra. A törvény minden olyan termelőt érint, akinek 500 négyzetméternél nagyobb szőlőültetvénye van. Pincekönyvet kell vezetniük, amelybe minden változást, szállítást, fejtést be kell jegyezniük. A 60 liternél kisebb kiszerelésű bort zárjeggyel kell ellátni.