Bizalmat árasztó álldogálók

Egy forró nyári napon rosszul lett Kántorjánosiban a római katolikus lelkész. A tisztelendő úr idős volt már, meg korábban is betegeskedett. Szirénázva vitte kórházba a mentő, de talán be se értek vele, szégyentelen csúfság érte a parókiát. Betörtek, s elvittek minden értéket. A tetteseket elfogták, egy helybéli, már több bűnténnyel „büszkélkedő” család tagjai voltak.

A faluban persze mindenki azon törte a fejét, hogyan lehetne megelőzni a hasonló bajt. Mert rendőr a faluban nincs, idős, magányos ember viszont annál több. Igaz, polgárőrség működik, de hát annak a tagjai nappal dolgoznak.
– Azt nem állíthatom, hogy annál a gyalázatos betörésnél határoztuk el a faluőrség felállítását, hiszen arra csak az őszön nyílt lehetőségünk – mondja Pavelcsák István polgármester –, de gondoltunk rá, amikor éltünk az igazságügyi minisztérium által felkínált lehetőséggel. Hivatalos intézményektől szokatlanul pár nap alatt el is fogadták a pályázatunkat, s ma már dolgoznak is az őreink.

Soltész János és Rácz József korábban nemigen voltak puszipajtások, most azonban október elseje óta sülve-főve együtt vannak. Délután négykor találkoznak a polgármesteri hivatal előtt, aztán megkezdik a szolgálatot. Sétálnak, figyelnek, kérdezősködnek, de néha csak egyszerűen álldogálnak.
– Az első napokban meg is kérdezték sokan, hogy mit ácsorogtok ti itt minden este? – meséli mosolyogva az idősebbik őr, Soltész János. – Aztán amikor meggyőződtek arról, hogy településőrök lettünk és komolyan beszélünk, helyeslően bólogattak.

Az országban ugyan még csak pár hete állt fel a szolgálat, de már elmondható, hogy a településőröket általános rokonszenv övezi. Jelenlétük megnyugvással tölt el sokakat, annak ellenére, hogy ők intézkedésekre nem jogosultak. A megelőzés a fő feladatuk, de ha valami gyanúsat észlelnek, nyomban szólnak a rendőröknek, tűzoltóknak vagy a helyi önkormányzatnak. A minimálbért kapják, azaz havonta 71500 forintot, amiért cserébe nyolc órát kell járőrözniük. Bár Jánosiban másképp szervezték ezt: hat órát dolgoznak csupán, délután négytől este tízig, de ezt a hét minden egyes napján.

– Az olyan kis falvakban, mint a mienk, a galibák általában ebben az időpontban történnek – kapcsolódik a beszélgetésbe Rácz József, aki pár éve a baktalórántházi középiskolában teljesen véletlenül épp közbiztonsági szakon végzett, de aztán később sofőrként dolgozott. – A hivatalok, az üzletek bezárnak, a polgárőrség pedig még nem állt szolgálatba, így nincs fék a duhajkodókon.
Nem kell itt most valami haj de nagy bűncselekményekre gondolni, ám az is épp elég bosszúság, hogy vélhetően sihederek teleköpködik maghéjjal a főteret, szétverik az iskola tornapályájának a világítását, tüzet raknak az új ebédlő ablakpárkányán, vagy mondjuk áramtalanítják a közösségi konyhát. Nem nagy ügy, egy mozdulat csupán, csak éppen leállnak a hűtőszekrények.

Egyelőre december 31-ig Kántorjánosiban aligha fogják azt a biztosítékot illetéktelen kezek kapcsolgatni. Addig ugyanis biztosan van pénz a településőrök alkalmazására. Bíznak benne, hogy azután is jut rájuk néhány forint.

További érdekes témákról olvashat a Szabad Föld e heti, 43. számának Hazai élet rovatában!