Fűtés legolcsóbban

Csúcstechnológiás kondenzációs kazánok ide, hőszivattyúk oda: még mindig a fa- és széntüzelés a legolcsóbb. Ez akkor is igaz, ha a hagyományos szenes és fás kazánok gyengébb, 60-70 százalékos hatásfokkal állítanak elő egységnyi hőenergiát – például a földgázhoz képest, amelynek a hatásfoka már 80 százalékos. Ahhoz, hogy 1 gJ (gigajoule) hőmennyiség keletkezzék, hozzávetőleg 67 kilogramm tűzifát kell elégetni, ami ma 1500 forintba kerül. Ugyanennyi hőt 40-60 kilogramm barna- vagy feketeszénből nyerhetünk, aminek az ára 1800-2200 forint (az utóbbiból kevesebb is elég, viszont drágább).

A földgáz vitathatatlanul kényelmes, de drága: 1 gJ hőmennyiséget 29 köbméter elégetésével nyerünk, aminek az ára 3900 forint. Ráadásul a fogyasztó e téren különösen is kiszolgáltatott: mikor zárják el megint a nagy gázcsapot, mikor és mennyivel emelik ismét az árat. Fűthetünk persze tartályos pb-gázzal is, ez azonban már luxusszámba megy: 7000 forint 1 gJ hőmennyiség ára.

Ennél már csak a villany drágább, ezzel fűtve 10 600 forintot kell fizetnünk ugyanennyi hőenergiáért. De ha már a villanynál tartunk: léteznek olyan, elektromos árammal üzemeltetett fűtési módszerek, amelyek az összes többinél hatékonyabbak. Ilyenek például a hőszivattyús rendszerek – a talajszondás megoldások –, amelyek a kültéri és a belső levegő hőkülönbségét, illetve a talaj hőtároló képességét hasznosítják. Ezek 2700-3000 forintért állítanak elő 1 gJ hőt – nagy előnyük, hogy nem függnek a gáz, hanem csak a villany árától –, az viszont tény, hogy kiépítésük igen nagy felfordulással jár és költségigényes.

Fa- vagy gabonapellettel fűteni kétségtelenül kényelmesebb, mint szénnel vagy fával. A pelletkazánokhoz automatikus adagoló és hamueltávolító tartozik, így a tartályt hetente-kéthetente kell csak feltölteni. Mivel kevéssé elterjedt, ma még elég drága: 1 gJ hőenergia így 2700-3000 forintból állítható elő.