Hová csúszik el a parcella Fülöpházán?

Fülöpháza csöndes kis falu, az alföldi homokbuckák ölelésében fekszik. Szinte tapintható a nyugalom, amit nemigen szokott megzavarni semmi. Még azt sem mondhatnánk, hogy az iskola gyerekzsivajtól hangos, mert pár éve elnéptelenedett, a maréknyi tanköteles nebuló Kecskemétre ingázik. A bekerített iskolatelek azonban hangos vitára ad okot.

A történet évtizedekre nyúlik vissza, ám a probléma viszonylag új keletű. Nagy István helyi gazdálkodó azt állítja, hogy nem tud bemenni saját földjére, mivel azt valaha az iskola telkéhez csapták és bekerítették. Ezt több alkalommal szóvá tette már az önkormányzatnál, de megoldás nem született. Mivel évek óta üres az iskola, így semmi nem indokolja, hogy ne kaphassa vissza a 610 négyzetméter területet, melyhez a kilencvenes évek közepén jutott hozzá részarányos földtulajdonosként.

– Kimérettem az engem illető parcellát és kértem a földhivatalnál a használati jog bejegyzését, de ez nem történt meg, még csak válaszra sem méltatnak – meséli az iskola kerítése tövében. – Nézze csak meg a hivatalos vázrajzon, hogy négy méterrel az úttest vonalára tolódott az ingatlanrészem. Ez úgy fordulhatott elő, hogy egy régebbi épületbővítést kihasználva, teljesen szabálytalanul, ennyivel hozták kintebb az iskola kerítését a teljes utcahosszon.

– Milyen jogon zárnak ki a birtokomról? – kérdezi Nagy István, majd azt is elpanaszolja, hogy a polgármesterék közvetlenül a telekhatárához építettek sertésólakat, ami már csak azért is kifogásolható, mert ott van (volt) az iskola, a szomszédokat pedig zavarja a trágyázással járó bűz. És ezzel még nincs vége: miután a közutat is érinti a „földcsuszamlás”, a tulajdonos felvette a kapcsolatot a közlekedési hatósággal, hogy szüntessék meg a tarthatatlan állapotot, mert így akadályokba ütközik a tervezett útszélesítés.

Ezzel kapcsolatban a Magyar Közút Zrt. Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága azt az álláspontot alakította ki, hogy csak akkor kívánják rendezni a „többlethasználatot”, amikor ténylegesen felmerül az útkorszerűsítés. A jelek szerint ez nem most lesz. Nagy István ezt a választ nem fogadta el, s a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz fordult, ahonnan egy hónap elteltével sem reagáltak a levelére.

A fülöpházi önkormányzatnál a polgármester, az alpolgármester és a jegyző fogad. Nem mondanám, hogy örülnek nekem, a jegyző időnként kifejezetten ingerülten nyilatkozik, fotós kollégámtól még azt is számon kéri, mit és miért fényképezett le a faluban. De tisztázzuk a dolgot: mi a munkánkat végezzük, nekik pedig kötelességük tájékoztatást adni.

A vitatott területet a részarány kiadása előtt az akkori Zrínyi Szakszövetkezettől bérelte két személy, majd Nagy István a földkiadó bizottság elnökeként az 5903 négyzetméterből kivett magának 610 négyzetmétert, s az ingatlan-nyilvántartásba már három tulajdonos került be.
– Nem tudni, milyen szándék vezérelte Nagy urat, a két tulajdonostársával nem egyeztetett, nem állapodtak meg abban sem, hogy ki, melyik részét használja az ingatlannak – közli Pesti Józsefné polgármester.

Itt álljunk meg egy pillanatra: ugyanis a két tulajdonostárs az ő férje és a fia. Velük kellene egyezségre jutnia a panaszos gazdának, aki viszont azt fontolgatja, hogy összeférhetetlenség miatt elfogultságot jelent be a faluvezető és a képviselő-testület ellen. A hivatalban azt mondják: magánszemélyek vitájához az önkormányzatnak semmi köze sincs.

Nem igaz a négy méter elcsúszás, az iskola telkének természeti és jogi határai nem térnek el az ingatlan-nyilvántartástól, ezt nemrég újra felmérették. „Akkor mi a probléma?” – kérdezi a jegyző, dr. Kelő Johanna. A belterületre épült iskolát harminc-negyven éve kerítették be, amikor még senkinek sem volt a közvetlen szomszédságában lévő külterületen részarány-tulajdona. Kitérünk a polgármester sertésóljaira is, melyek elmondása szerint üresen állnak, így bűz sem terjenghet a környéken, különben pedig az állattartás nincs korlátozva a településen. A közút szélesítéséről csak annyit: jóval távolabbi szelvényt érint.

– Miért kell olyan üggyel foglalkoznia a sajtónak, ami nem is létezik? – zárja rövidre a jegyző. – Nagy Istvánnal egyértelműen közöltük: használati megosztás bemutatása nélkül nem kezdődhet eljárás, ehhez azonban a tulajdonostársakkal kell megegyeznie.

A községházán szeretnék nyugvópontra vinni a „nem létező ügyet”, így az sem kizárt, hogy a tulajdonviszonyok egyértelműsítése után az iskola kerítését is áthelyezik. Sőt, azt sem tartják elvetélt ötletnek, hogy újra képviselő-testület elé kerülhet a gazda parcellájának megvétele, amennyiben reális áron kínálná, s nem akarna érte milliós összeget kapni, amint az egy régebbi ajánlatából kiderül.

Abban maradunk: ha bontják a kerítést, újra megyek. De ki fog bontani?

További érdekes írásokat talál a Szabad Föld pénteken megjelenő, 46. számában!