Húzzuk fel a vitorlákat… a világűrben!

Körülbelül egy év múlva, ha minden jól megy, a Föld felett mintegy 800 kilométer magasságban egy űrjármú kiköp magából egy kenyér méretű szerkezetet. Ez pedig odafent, a légkör nélküli világban lassan kibont négy háromszögű vitorlát, melyek – amint beléjük kap a napszél – lassan kidagadnak és elindulnak a csillagok felé.

Ország-világA. Fodor György2009. 11. 10. kedd2009. 11. 10.
Húzzuk fel a vitorlákat… a világűrben!

Az álom olyan régi, mint maga rakéta vagy az űrkorszak – írja mai számában a The New York Times. Úgy kell hajózni az csillagok között, mint tették azt annak idején a tengerészek. Louis Friedman, a Bolygó Társaság (Planetary Society) igazgatója kijelentette: a fényvitorla az egyetlen technológia, amely egy napon elvihet bennünket más csillagok közelébe. Friedman elmondta, hogy egy névtelen adományozó segítségével a következő három évben olyan fényvitorlás űrhajókat bocsát fel, amelyek kezdetben csak Föld körüli pályára állnak, de később elindulhatnak a csillagok felé. A figyelemreméltó terv megvalósítása annak az együttműködésnek köszönhető, amely hosszú évek óta fennáll a Planetary Society és a Cosmos Studios of Ithaca, N. Y. között. Ez utóbbi vállalat feje Ann Druyan filmproducer, Carl Sagan csillagász özvegye.

Carl Sagan legendás kutatóként dolgozott, 1980-ban alapította a Planetary Society-t, később a híres Jet Propulsion Laboratory igazgatója lett. A csillagászat és az asztrofizika népszerűsítésének elkötelezett híveként, az ő könyve alapján jött létre a Kapcsolat című film, Jodie Foster főszereplésével. Hitt a földön kívüli kapcsolatok (SETI) kutatásában, szorgalmazta az űrtechnológia ésszerű felhasználását, így támogatta a fényvitorlázás ötletét is.

Hosszú a sora azon álmodozóknak, akik a fényvitorlázásban látták az űrkutatás jövőjét. Az orosz Konsztantyin Ciolkovszkijtól kezdve sokan vallották azt, amit ma Freeman Dyson, a New Jersey állambeli Princeton Egyetem Institute for Advanced Study intézetének jövőkutatója hisz: a fényvitorlázás csodálatos módja a világegyetemet átszelő utazásnak – de még sok időnek kell eltelnie ahhoz, hogy alkalmazható is legyen. A fényvitorlát az feszíti, hogy a fény nem csak energiát, hanem lendületet is közvetít. Ez a lökés nagyon gyenge, de állandó. Idővel azonban a napszél ereje akkora lehet, hogy a „vitorlást” óránként akár több ezer kilométeres óránkénti sebességre – vagy még ennél nagyságrendekkel is nagyobbra – gyorsíthatja. Elképzelhető, hogy egy ilyen hajó öt éven belül megjárhatja akár az egész naprendszert. S a fényvitorlás más csillagrendszerbe is eljuthat a következő száz évben...

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek