Minden perc a faluért

Igazi közösségi ember. Sosem tud megpihenni. Sokat tesz a falu fejlődéséért. Szervezőkészségét évről évre megcsillogtatja, nemcsak lakóhelyén, hanem a környező baráti településeken is ő szervezi a szüreti felvonulásokat és bálokat. Máskor önkormányzati képviselőként hallatja a hangját. Legtöbben mégis inkább polgárőrként ismerik.

Bár nem lehetne mondani, hogy a 670 lakosú alföldi falucskában, Kunbaracson valaha is veszélyben lett volna a közbiztonság, a kilencvenes években Szabó István mégis megszervezett egy önvédelmi csoportot. Kezdetben hatvanheten (!) voltak, ma huszonnégyen. A lelkes csapat azóta is „helyettesíti” a rendőrséget. Puszta jelenlétükkel elriasztják a bűnözőket, ha mégis oda keverednének.

Legutóbb mindenszentek napján fordultak elő gyanús alakok a temető környékén, de akcióba nem tudtak lépni, mert a polgárőrök megfutamították őket. Tavaly viszont ellopták a lélekharangot a temetőből – bár sejtik a faluban, hogy kik a tettesek, azonban bizonyítani nem tudják.

Szabó István az előre nem tervezett járőrözés híve, ami azt jelenti, hogy akár éjfélkor is nekiindulhatnak a határnak. A falu környéki tanyákon mintegy 60-80 család él, akik igencsak örülnek a polgárőrök éberségének. Néha közösen portyáznak a velük kapcsolatban lévő körzeti megbízottal. Önállóan egyébként sem intézkedhetnek, ha elfognak egy zsiványt, a rendőr kiérkezéséig fel kell tartóztatniuk. Kunbaracson olykor előfordul, hogy az időseket át akarja verni egy-egy alkalmi kereskedő. Besurranó tolvaj viszont ritka, mostanában inkább az orvvadászokkal kell hadakozni.

– Az év polgárőre címet – állítja Szabó István – nem egyedül érdemelte ki. A csapata és biztos családi háttér nélkül ugyanis sokra nem menne. Tanúi voltunk annak is, hogy lépten-nyomon megállítják az utcán: tisztelik, becsülik a közösség érdekében végzett munkáját.

További érdkes cikkeket a Szabad Föld pénteken megjejenő, 45. számában talál!