Emelkedő nyugdíj, változó szabályok

Január elsejétől 4,1 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, ez átlagosan 3450 forintos pluszt jelent havonta – mondta Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója. Az emelés az öregségi, a korengedményes és a szolgálati nyugdíjakat, a rehabilitációs járadékot, a baleseti, a rokkantsági, az özvegyi, valamint az árvasági ellátásokat érinti. A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások összege nem emelkedik.

A január elsejétől életbe lépő nyugdíjkorrekció során az 1988-1990 között nyugdíjba vonulók ellátása további 2 százalékkal, az 1992-1995, valamint 1997-1998 között nyugdíjazottaknak 4 százalékkal emelkedik a nyugdíja.

A nyugdíjminimum nem változik. Az öregségi nyugdíjak legkisebb összege továbbra is 28 500 forint lesz, a rokkantsági nyugdíjak – rokkantsági csoportok szerint – 28 500, 29 800 és 30 850 forint, a baleseti rokkantsági nyugdíjminimum – rokkantsági csoport szerint – 28 600, 30 000 és 31 000 forint, az árvaellátás legkisebb összege 24 250 forint marad.

Az idén életbe lép – igaz, csak 2014-től érvényesül – a nyugdíjkorhatár emelése, melynek során fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik a jogosultsági korhatár. A változás az 1951. december 31. után születetteket érinti. Esetükben a korhatár a következők szerint módosul:

• aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév,
• aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév,
• aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

A teljes összegű öregségi nyugdíjhoz – a nyugdíjkorhatár betöltésén túl – legalább 20, résznyugdíj esetén 15 év szolgálati idővel kel rendelkezni.

Előrehozott öregségi nyugdíjat azok az 59. életévüket betöltött nők és 60. életévüket betöltött férfiak kaphatnak, akik rendelkeznek legalább 40 év szolgálati idővel, s nem állnak biztosítási jogviszonyban. Ugyanez a korosztály 37 év szolgálati idő után kérhet csökkentett összegű előrehozott nyugdíjat. Ez esetben azonban a nyugdíj összegét a nyugdíjkorhatár eléréséhez szükséges évek arányában, nők esetében a 62. életév betöltéséig hátralévő évek számának arányában csökkentik. Egy évvel korábbi nyugdíjba vonulásnál minden hiányzó hónap 0,3 százalékkal csökkenti a nyugdíjat. Az ennél korábban nyugdíjba vonulóknak az első hiányzó év összesen 3,6 százalékkal, a második év minden hónapja 0,4 százalékkal csökkenti az öregségi nyugdíját.

Január elsejétől emelkedik a nyugdíjkorhatárt még be nem töltött – előrehozott, korkedvezményes – nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó keresetkorlát. Azoknak, akik a korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjat kapnak, s emellett munkát vállalnak, a nyugdíjjárulék-alapot képező éves keresete nem érheti el a minimálbér összegének 18-szorosát. Ez az idén 73.500 forint x 18 = 1.323.000 forint. Ennél nagyobb kereset esetén a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. A 2009-es szabályok szerint még a minimálbér tizenkétszerese volt a plafon. A keretösszeg túllépését 10 munkanapon belül be kell jelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. Azok azonban, akik 2008. január elseje előtt mentek előrehozott vagy korkedvezményes nyugdíjba, mentességet kaptak e rendelkezés alól, ők a keretösszeg túllépése esetén sem veszítik el a nyugdíjjogosultságukat. A nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállalók esetében nincs keresetkorlátozás.

A jelenlegi gazdasági helyzetben szinte kizárt, hogy az idén nyugdíjprémiumot kapjanak a nyugdíjasok, hiszen az új szabályok szerint erre csak 3,5 százalékot meghaladó GDP-növekedés esetén van lehetőség.

Barát Gábor elmondta: tavaly a kiadások lefaragása ellensúlyozta a válság miatti bevételcsökkenést, így a nyugdíjkassza nullszaldóval zárta az évet. Az elvonások miatt azonban jelentősen megnőtt a méltányossági kérelmek, krízistámogatások iránti megkereslsések száma. A főigazgató ugyanakkor úgy látja, hogy a nyugdíjrendszert érintő változtatások – mint a gazdasági teljesítményhez igazított nyugdíjemelés, vagy a korhatáremelés – szakmailag megalapozott lépések voltak a nyugdíjrendszer fenntarthatósága felé, hosszú távon pedig a megfelelő foglalkoztatáspolitika, az aktivitási ráta növelése biztosíthatja a nyugdíjkassza egyensúlyát.