Túlélők a Don-kanyarból

Az alakulatba Komárom-Esztergom és Fejér vármegyékből vonultak be a katonák, akik helytálltak a Don menti hadműveleti területen, s 1943 januárjában harcoltak az Olim patak völgyében a szovjet gyűrűből történt kitörésben. A könyv egy ezredtörténeti sorozat negyedik darabja, a korábbiak az egri és a kecskeméti gyalogezred, illetve a jászberényi kerékpáros és harckocsizó zászlóalj történetét mutatta be. Babucs Zoltán előbb Maruzs Rolanddal végezte a kutatómunkát, majd csatlakozott hozzájuk Szabó Péter, akinek neve a Don-kanyar című könyvvel vált ismertté.

– A 24. órában vagyunk, hogy megmentsük a hadtörténeti értékeket, hiszen már kevesen maradtak velünk a túlélők közül – mondja Babucs Zoltán, akit személyes indíttatás is vezetett, amikor foglalkozni kezdett a Magyar Királyi Honvédség II. világháborús tevékenységével. Volt frontharcos fogadott unokájaként ugyanis megígérte, hogy munkája segítségével reális képet alakít ki az akkor történtekről. A feladatot nehezíti, hogy a 67 évvel ezelőtti eseményekről kevés levéltári anyag áll rendelkezésre, hiszen a dokumentumok nagyrészt megsemmisültek, jórészt a szovjetek kezébe kerültek, illetve a nyugati emigrációba távozóknál maradtak. A hadtörténész-muzeológus elmondta: a leghitelesebb forrás a még élő szemtanúk beszámolója. Ezúttal köztük volt Békei Koós Ottó százados, aki az előszót írta. Őt 1938-ban avatták hadnaggyá az akadémián – édesapja volt korábban a székesfehérvári alakulat parancsnoka, hősi halott öccse is ott szolgált. Az egykori katonák rokonai, hozzátartozói is jelentős segítséget nyújtottak, fotókkal, levelekkel, naplókkal járultak hozzá, hogy a könyv még teljesebbé válhasson.

A Puedlo kiadó által gondozott sorozat darabjai egy-egy alakulat teljes történetét feldolgozzák. A Magyar Királyi Hadseregnek 60-70 gyalogezrede harcolt a II. világháborúban, továbbá tüzérosztályok, harckocsizó ezredek és kerékpáros alakulatok is részt vettek a hadműveletekben.

A 33. gyalogezred 1941 és 1945 közötti hadiszolgálatának bemutatásával új kép rajzolódhat ki a magyar csapatok keleti megszálló tevékenységéről is. A honvéd gyalogság fegyverzetét és felszerelését, az ezred hősi halált halt katonáinak névsorát, a harcok színhelyeit bemutató térképszelvényeket a könyv függeléke tartalmazza. A kötetet mintegy 400 fotó teszi teljessé.