Kitör az amerikai-kínai gazdasági háború?

Az EPI felemlíti: amióta 2001-ben Kína belépett a Világkereskedelmi Szervezetbe (WTO), az Egyesült Államok Kínával folytatott külkereskedelme drámai növekedésen ment keresztül. Ez nem jelentett túl sok jót az amerikai dolgozók, illetve az amerikai gazdaság számára. Az USA küladóssága egyre nőtt, a kivitele csökkent, s végül a külkereskedelmi hiány egyik kiváltó tényezője lett a jelenlegi magas munkanélküliségnek. E hiány a legmagasabb a számítástechnikai és elektronikai felszerelések, illetve alkatrészek területén – az ágazatban 628 ezer állás szűnt meg, ami az összes felszámolt munkahely 26 százaléka.

A kutatás arra is rávilágított, hogy a külkereskedelem problémái nemcsak munkahely-megszüntetéseket okoztak. A kínai alacsony fizetések „lehúzták” az amerikai béreket is: az EPI szerint a bércsökkenés az amerkai magánszektor alkalmazottainak mintegy 70 százalékát – mintegy 100 millió munkavállalót – érintett.

A tanulmány az amerikai gazdaságra nézve a legnagyobb bajként mégis a kínai pénz, azaz a jüan árfolyamának mesterséges alacsonyan tartását jelöli meg – mindez az amerikai „nemzeti bank”, a Federal Reserve április 15-én várható soros jelentése előtt nem sokkal látott napvilágot. A Fed megteheti, hogy Kínát hivatalosan – legalábbis Amerika-szerte – árfolyamot manipuláló országnak kiáltja ki. Ezzel a gesztussal az USA felsorakozna a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank oldalára – e két nagyhatalmú intézmény máris elítélte a jüan mesterséges, állami hígítását.

– Az állami beavatkozás a kínai jüant mesterségesen teszi olcsóvá, így támogatva a kínai exportot. Ha Peking nem emeli meg legalább 40 százalékkal a jüan értékét, az USA továbbra is a kereskedelmi hiány növekedésének és újabb munkahelyek megszűnésének néz elébe – nyilatkozta Robert E. Scott, a tanulmányt készítő csoport  vezetője. Az adatok a Kongresszusra is hatottak: 130 amerikai képviselő írta alá azt a levelet, melyben büntetővámok kivetését kérik a kínai eredetű termékekre.

Hogy mi lesz az árfolyamvita vége, nem sejthetjük. Azt viszont tudhatjuk, hogy Kína úgy reagál, ahogyan akar: az ország 750 milliárd dollárnyi amerikai kincstárjegy birtokosa, s ezzel – Japán után – az Egyesült Államok második legnagyobb hitelezője. Ez pedig komoly alkupozíciót jelent.