Lettország: lejtőn, hátszéllel

Ez a legmeredekebb leépülés a 27 uniós tagállam között, s egyben a lettek legrosszabb teljesítménye a Szovjetuniótól való 1991-es függetlenedésük óta. Az Eurostat adatai alapján a lett GDP csupán a tavalyi negyedik negyedévben 16,9 százalékkal csökkent – ez valamivel jobb, mint a harmadik negyedévi 19 százalékos esés.

Lettország iskolapéldájává vált a nem létező termelésre alapozott fogyasztás „eredményességének”. A Balti Tigris – ahogy az utóbbi években nevezték a kis országot – villámgyorsan erősödni tűnt a 2004-es uniós csatlakozása után. A valóságban viszont az olcsó és könnyen elérhető hitelek, valamint az ezeknek köszönhetően gyors ütemben növekvő fogyasztás volt e látszatfejlődés alapja. Aztán 2007-ben megérkezett a válság, és bumm!, kipukkadt a lufi. Az ingatlanárak szinte egyik napról a másikra 60 százalékot estek, a GDP abban az évben mintegy 20 százalékkal csökkent.

Jelenleg a gazdaság példátlan önkorrekcióját figyelhetjük meg. A recesszió tönkretett néhány gazdasági ágazatot – például a kiskereskedelem volumene 30 százalékkal esett vissza tavaly. A munkanélküliek aránya súrolja a 23 százalékot, a segélyük mintegy 36 ezer forintnak felel meg. A közszférában dolgozók jelentős részének – főként a tanároknak–  egyharmadával csökkentették a fizetését. Közben a derék baltikumiak, úgy tűnik, gyorsan tanulnak ismét csak addig nyújtózkodni, amíg a takarójuk ér. Voltak ugyan tüntetések, de – egyetlenegy kivétellel – nem csaptak át forrongásba.

Szomorú tény: ez még nem a gödör alja. A lett GDP az idén sem fog növekedni, sőt az elemzők szerint újabb 2-4 százalékkal csökken, visszaesve így a 2004-es szintre. Szerény fejlődést csak 2011-re jósolnak a szakemberek – de ez csak jóslat. És akkor még mindig ott lesz a 7,5 milliárd eurós IMF-es és EU-s hiteljegyzés, ami a lett gazdaság fölött hosszú évekig függ majd éles kardként. Akár, mint láthatjuk, Damokleszé a görögök feje fölött – ami nem is olyannyira más történet...