Milyen színű Petőfi szeme?

A legtöbben úgy könyvelték el, hogy tévedés volt az egész, és egy öreg zsidó nő került elő a barguzini temető jeltelen sírjából. Csakhogy az azonosításnak még mindig nincs vége, hiába telt el közben két évtized.

Morvai Ferenc expedíciós csoportja eredeti felállásában már évek óta nincs együtt, többen lemondtak a bizottságban viselt tisztségeikről, s kiléptek az egyesületből is. Köztük van Kardos Lajos, aki két évvel ezelőtt azért köszönt le elnöki posztjáról, mert erkölcsi értékrendjével összeegyeztethetetlen helyzetbe hozták. De az ügyet nem adta fel, szerény lehetőségek mellett folytatja küzdelmét a végső azonosításért, illetve azért, hogy a lánglelkű költőének tartott csontok végre magyar földben nyugodjanak.

– Nemrég derült ki, hogy a Magyar Tudományos Akadémia mellett több hatóság is jogtalanul és feleslegesen akadályozta meg hosszú éveken át a Petőfi család sírjának megbontását – mondta Kardos Lajos, aki az 1989-es szibériai ásatások rádiósa, később pedig a bizottság titkára, majd elnöke volt. – A DNS-vizsgálatokat nyolc-tíz éve a nyughely megbontása nélkül is el lehetne végezni. Mivel Petőfi Sándor szülei testvéreinek leszármazottai élnek, a tőlük vett minták segíthetnék a kromoszóma-vizsgálatot. Bár tudjuk, hogy ez csak pár százalékkal javíthat a bizonyosságon, a teljesség érdekében élni kellene a módszerrel.

Kardos Lajos emlékeztetett arra, hogy a húsz évvel ezelőtti ásatásokon az amerikai antropológusok kijelentették: „körülbelül nyolcmilliárd embernek kellett volna 150 éve élnie ahhoz, hogy egy csontváz ennyi jegyben véletlenszerűen egyezést mutasson Petőfiével”. A lelet pontosan onnan került elő, ahol azt a helybéliek az ásatások előtt megjelölték, ami nem lehet puszta véletlen, hiszen ez a két négyzetméter a Föld 150 millió négyzetkilométeres „szárazulatához” viszonyítva több mint bizonyosság, teszi hozzá az expedíció egykori tagja, aki már csak ezért sem hagyja abba a kutatást. Különleges módszerek alkalmazásával elkészíttette a koponya másolatát, így felépíthetővé válik az eredeti arc – amit külföldi szakértőktől kell megrendelni, mert hazai kollégáik nem merték elvállalni. Újabban génekből megállapíthatóak a testi tulajdonságok is, például a szem színe. Tehát egy komplex vizsgálat sok mindent elárulhatna arról a bizonyos barguzini csontvázról.

– Amíg ez nem történik meg, március 15-én csak szemlesütve lehetne ünnepelni – közli véleményét Kardos Lajos. – Legnagyobb költőnket koporsó nélkül, jeltelen sírban találtuk meg a barguzini temetőben, ahol tehenek legelésztek. Húsz éve nem tudjuk eltemetni saját hazájában. Petőfi nem ezt érdemelné!