Szakrális csonkítás?

A római császárkori szarmata csontvázra a Beregsuránytól Algyőig húzódó gázvezeték építését megelőző régészeti kutatómunka során bukkantak a szakemberek. A gigantikus hosszúságú – öt méter széles és csaknem 210 kilométeren át húzódó– terület feltárásával négy megye több ezer éves történelméről kaptak képet a kutatók.

Az archeológusok feltártak egy olyan temetőrészletet, ahonnan három felnőtt – egy nő és két férfi –, három gyermek és két csecsemő földi maradványai kerültek napvilágra, mellettük pedig az útravalónak szánt ételt és italt tartalmazó edényekkel. Kiskunfélegyháza közelében pedig csaknem 4000 éves urnasírokra bukkantak: az elhunytakat felravatalozták, máglyán elhamvasztották, majd a hamvakat nagyméretű edénybe tették, s tállal lefedve földbe ásott gödörbe helyezték. A fémkeresős kutatás során különleges Árpád-kori éremkincs is előkerült – az ezüstpénzeket tulajdonosuk feltehetően valamilyen fenyegető veszély elől rejtette a föld alá.

Az ásatás során gyűjtött régészeti kincseket – köztük a koponya nélküli különös leletet, a hatezer éves rézkori sírhelyeket és az Árpád-kori éremkincseket – a nagyközönségnek is bemutatják a „Csőrégészet, régészeti feltárások egy gázvezeték nyomvonalán, Beregsuránytól Algyőig” című tárlaton.

A szegedi Móra Ferenc Múzeum várbéli kiállítóhelyén ma 16 órától tekinthetők meg a régi idők öltözködési, temetkezési szokásait, életmódját szemléltető különleges leletek. A Földgázszállító Zrt. támogatásával létrejött kiállítás látogatói kezükbe is vehetik a több ezer éves történelmi lenyomatok másolatát, rézárral bőrt lyukaszthatnak, kipróbálhatják a fazekaskorongot vagy a császárkori pecsételőt.

Helyszín: Móra Ferenc Vár Múzeum és Kőtár, Szeged, Stefánia sétány 2.
Időpont: március 26-június 13.
Nyitvatartás: kedd-vasárnap, 10-től 17 óráig.