A lányok angyalok?

 K. Krisztina és a sárbogárdi B. Roland, mindketten 18 évesek, együtt jártak, ám a romantikus kapcsolat nem a jóra való hajlandóságukat erősítette. Közösen kerülték az iskolát, és mindenük a pénz volt. A lány édesapja, K. Tamás mindezt nem nézte jó szemmel. Öt éven át özvegyen nevelte lányát, ráadásul a sors is sújtotta, egy agyvérzés következtében fél oldalára lebénult. Harca így a fiatalokkal szemben kilátástalan volt, márpedig ő azért harcolt, hogy ennek a kapcsolatnak véget vessen.

Egy keddi éjszaka hozta el a végzetet az apa számára. A pár tervet készített a meggyilkolására. B. Roland leszúrta K. Tamást, majd Krisztinát hevenyészve megkötözte, azt a látszatot keltve, mintha támadás érte volna a családot. A rablógyilkosság meséje nem jött be, a rendőrség hamarosan a végére járt a dolognak. Ennek során kiderült, hogy a sárbogárdi ifjú családi háttere elég zűrös, a fiú apja megjárta a börtönt, s a rokonok közül is többen ütköztek már a törvénnyel. Azóta már volt jelenése a párnak a székesfehérvári városi bíróságon, ahol előzetes letartóztatásukról határoztak – most mindketten a rendőrség vendégszeretetét élvezik.

A lány megtört, hangosan zokogott az eljárás alatt, minden bizonnyal akkor jutott el a tudatáig, mit is vétett az ellen a férfi ellen, akinek az életét köszönheti. B. Roland sorsán is el lehet tűnődni: ő egy székesfehérvári szakmunkásképző iskolában tanulta a villanyszerelő szakmát, és szinte a cél előtt bukott el. Jó esélye volt arra, hogy hasznos elfoglaltságot találva tisztes, kenyérkereső családfőként élje életét. Miért van az, hogy ennyi fiatal botlik meg korunkban az élet küszöbében? És közöttük egyre több a nő, akikre pedig a fajfenntartásunk lenne bízva…