Nem csak a vesédbe, az agyadba is belelátnak

Szóval már nem csak pucérra vetkőztet egy korszerű testradar a repülőtéri biztonsági kapun áthaladva, de akár az is megeshet, hogy szó szerint az agyadban is kurkásznak a – legfejlettebb mágneses rezonancián alapuló – képalkotó MRI-berendezésekkel. Az MRI képernyőin ugyanis „felvillannak” az agynak ama területei, amelyek bizonyos pillanatokban működésbe lépnek, aktivizálódnak. Ha ne adj’ isten hazudsz, akkor az MRI ezt is kimutatja – legalább is ez a közvélekedés, amelyet némely tudósok is osztanak.

Ki gondolná, hogy akad olyan amerikai vállalat, amelyik elolvassa az állásra jelentkező pályázó önéletrajzát – majd beteszi a fickót egy MRI-berendezésbe, hogy nem hazudik-e az illető. Nem ritka, hogy az MRI-t a biztosítók is használják (nem is lopták el az autódat, hanem eladtad), sőt, az MRI-féle hazugságvizsgálót már a bíróságok előtt is bizonyítékként akarják felvonultatni. Az amerikai bíróságok azonban (egyelőre) elutasították az efféle vizsgálatok figyelembevételét.

A Glasgow-i nemzetközi konferencia éppen azt akarja tisztázni, hogy mennyire megbízhatóak az MRI-vizsgálatok eredményei. Az Egyesült Államokban több mint 90 halálra ítélt esetében a védők azt akarták MRI-vizsgálatokkal bizonyítani, hogy a vádlottaknak súlyos mentális problémái vannak – tehát nem kivégezhetők. Hasonló esetek tucatjai fordultak elő Európában és Ázsiában is.

A szakértők azonban egyáltalán nem vetik el az MRI- eredményeket, csak hevesen ellenzik, hogy a módszerrel visszaéljenek. Burkhard Schafer, az Edinburgh-i Egyetem jogi intézetének társigazgatója szerint meg kell akadályozni az MRI-eredmények téves értelmezését. „Az adathalászat, a számítógépes adatokkal való visszaélés után az MRI lehet a magánélet védelme elleni háború következő csatája. Csábító lehet valakinek az agyában olvasni, és ennek haszna is lehet, hiszen orvosi célokra, diagnosztizálásra kitűnően felhasználható. De nagyon veszélyes is lehet az állampolgárokra a szabályozatlan jogi környezetben, a kereskedelem túlzó elvárásai miatt – és még azért is, mert ezt a hatalmat fel lehet használni a polgárok meggyőzésére és befolyásolására” – mondta a professzor a BBC-nek.

Joanna Wardlaw, az Edinburgh-i Egyetem professzora hangsúlyozta: súlyosan kétséges felhasználni valakinek az MRI-adatait egy bizonyos jogi ügyletben, amíg nem tisztázottak a tudományos módszer határai és korlátai. „Ha bemutatnak bizonyos (MRI-)képeket, például a bíróság előtt, akkor azok rendkívül meggyőzően hatnak, az emberek hajlamosak hinni nekik. De sokkal jobban kellene értenünk, hogy melyek e módszer határai és felhasználhatóságának keretei” – mondta Wardlaw.

Annyi bizonyos, hogy a szakértőknek kell nagyon komoly vitát lefolytatniuk az MRI „járulékos felhasználásáról”, esetleg jogi szabályozásáról. Különben megtörténhet, hogy legtitkosabb gondolataink is illetéktelenek tudomására jutnak.