Pezsgőbontás, óvatosan

A szavazatok 95 százalékának összeszámlálása alapján kiderült, hogy Bronislaw Komorowski a voksok 52,6, míg Jaroslaw Kaczynski a 47,4 százalékát kapta. Aligha valószínű, hogy a hátralévő 5 százalék megszámlálása megfordítja az eredményt. Kaczynski előzetesen már elismerte vereségét és gratulált Komorowskinak. A győztes és tábora azonban nagyon óvatos. Komorowski tegnap este kijelentette: „Ma kinyitunk egy kis üveg pezsgőt, holnap pedig egy nagyot”.

A néhány hónappal előrehozott elnökválasztásra azért került sor, mert április 10-én Lech Kaczynski elnök különrepülőgépe Szmolenszk közelében lezuhant. Az elnökválasztási kampány tulajdonképpen már a katasztrófa előtt elkezdődött. Az akkori elnök, Lech Kaczynski ugyan még nem nyilatkozott határozottan arról, hogy másodszor is jelölteti magát, de ezt mindenki biztosra vette. A kormányzó párt, a Polgári Platform eleve Bronislaw Komorowskit, a lengyel parlament elnökét állította jelöltnek. Kezdettől fogva Komorowski volt az esélyes. Lech Kaczynski elnök és Donald Tusk, a Polgári Platform miniszterelnöke között állandó volt a súrlódás olyan fontos politikai kérdésekben is, mint az Oroszországhoz és az Európai Unióhoz, vagy éppen az egyházhoz, a sajtóhoz való viszony.

A katasztrófa után különös helyzet alakult ki: Komorowski – addig betöltött hivatala miatt – hirtelen ideiglenes államfővé lépett elő, Jaroslaw Kaczynski, a halott elnök ikertestvére viszont hirtelen elhatározással bejelentette: indul az elnöki székért. Komorowski ebben a helyzetben csak nagyon visszafogottan kampányolhatott, Kaczynski pedig meglovagolhatta a felé irányuló együttérzés hullámait. Az első forduló így Komorowski váratlanul csekély előnyével zárult, s korántsem volt biztos, hogy ez a második fordulóra is megmarad.

Háború vagy béke – lengyel elemzők szerint ez volt az elnökválasztás tétje. Az elnöki posztért két jobboldali jelölt küzdött ugyan, de Jaroslaw Kaczynski a Jog és Igazságosság pártja élén még néhai fivérénél is hevesebben állt ellen a Polgári Platform „liberális” elképzeléseinek. Ha ő – a volt miniszterelnök – kerülne az elnöki székbe, akkor borítékolható az elnök és a kormánya közötti állandó vita, amiből viszont a lengyelek többsége már nem kért.

Most viszont garantálható az elnök és a kormány közötti összhang. De senki ne gondolja, hogy a harcnak vége: ősszel regionális választások lesznek, jövőre pedig parlamenti választásokat tartanak Lengyelországban. Ha pedig Jaroslaw Kaczynski pártja győz, akkor újra kezdődhet az elnök és a kormány közötti viaskodás – csak éppen más felállásban.