Emelik a nyugdíjkorhatárt

A franciák lassan belenyugodnak abba, hogy őket is elérheti a gazdasági megszorítási politika, az egykor nagyon – de most is erős – szakszervezetek pedig keresik az alkalmazkodás módját, hogy csökkentsék tekintélyük veszteségét.

A kormány közölte, hogy a változásra szükség van, mert csökkenteni kell a költségvetési hiányt. A baloldal hevesen ellenzi az intézkedést, a szakszervezeteknek pedig sok ezer embert mozgósítotak, akik tüntettek a nagyvárosok utcáin, s azzal fenyegetőznek, hogy újabb országos megmozdulásokat szerveznek.

Az csaknem biztos, hogy a nemzetgyűlés után a francia parlament felsőháza, a szenátus is támogatni fogja a korhatár emelését. A nemzetgyűlésben a szocialista képviselők megpróbálták megakadályozni a szavazást, de Bernard Accoyer képviselőházi elnök – talán nem egészen szabályosan – utat nyitott a szavazás előtt.

Jean-Francois Copé, a kormányzó párt (UMP) parlamenti frakciójának vezetője kijelentette, hogy a törvény rendkívül fontos az ország számára és a franciák többsége már megérti annak szükségességét. Ami pedig a iltakozókat illeti, Copé szerint „már ők is tudják, hogy nincs más lehetőség, csak ennek a bátor reformnak az elfogadása, hiszen ez folyik Európa többi nagy országában is, s nekünk is ezt kell tennünk, hogy Franciaország újra lábra álljon”. Cope felszólította a szocialistákat, hogy jöjjenek elő egy másik életképes megoldással – ha van.

Jean-Marie Ayrault, a szocialisták parlamenti vezetője arról beszélt, hogy a reformok szükségesek, de a baloldal „nem fogadja el, hogy a válság költségeit azok fizessék, akik annak áldozatai lettek”. Az eddig érvényes törvények szerint a férfiak és a nők egyaránt 60 éves korukban „vonulhattak vissza” – feltéve, hogy 40,5 évig fizették a kötelező járulékokat –, de a teljes nyugdíj összegét csak 65 éves kortól élvezhették.

Az új törvény alapján a korhatár 2018-ra 62 évre nő, a teljes nyugdíj pedig 67 éves kortól jár – így csaknem 70 milliárd eurót (20 ezer milliárd forint) lehet megtakarítani.

A nemzetgyűlés épülete előtt a szavazás idején is ezrek tüntettek – s minden bizonnyal lesznek még megmozdulások –, de az elemzők szerint nem valószínű, hogy olyan országos sztrájkhullámot tudnának kelteni, mely elsöpörné Nicolas Sarkozy elnök kormányát. Az 1990-es évek közepén Alain Juppé jobboldali miniszterelnök akarta meghúzni a nadrágszíjat – belebukott. Dominique de Villepin miniszterelnök 2006-ban akarta szigorítani a munkajogi törvényeket – távoznia kellett. Most azonban egészen más a helyzet. A válság sokféle régi szabályt és szokást átírt.