Nem akarjuk az idegeneket!

A népesség elöregedése miatt Kelet-Közép-Európa országaiban is mind nagyobb szükség lehet a külföldről érkező munkás kezekre. Ám a térség országaiban egyelőre nem szívesen látják a bevándorlókat – derült ki a Political Capital vizsgálatából.

E térségben sokkal kevesebb külföldi él, mint a nyugat-európai országokban, mégis jellemző a bevándorlókkal szembeni előítéletesség. Lengyelország és Szlovénia kivételével  térség országainak mindegyikében 30 százalék feletti a bevándorlást ellenzők aránya. A legelutasítóbb állam Magyarország: nálunk a lakosság több mint fele (52%-a) nem szívesen fogadna be idegen nációkat. A legkevésbé szívesen a más etnikumú bevándorlókat látjuk: őket a magyarok harmada egyáltalán nem engedné letelepedni az országban – míg a magyar bevándorlókból azért jó néhányat.

A kelet-közép-európai országok lakói leginkább a munkahelyeket féltik a bevándorlóktól. A magyarok hatvan százaléka szerint a bevándorlók egyáltalán nem, vagy csak az állampolgárság megszerzése után kaphatnák meg a honi munkavállalókat megillető jogokat, s csaknem tíz százalékuk szerint a bevándorlók sokkal több szociális juttatásban részesülnek, mint amennyi adóval hozzájárulnak a közös kiadásokhoz. A lengyeleknek, a románoknak és a bolgároknak jobb véleménye van a migránsok gazdaságra és kultúrára gyakorolt hatásáról – valószínűleg azért, mert ezekből az országokból sokan vállalnak külföldön munkát, így maguk is szenvedő alanyai az előítéleteknek Nyugat- és Dél-Európában.

A régióban tapasztalható bevándorlás-ellenesség nem az együttélésből fakadó konfliktusokon, inkább az ismeretlentől való félelmen alapul. Annál is inkább, mert a külföldiek aránya a vizsgált országok egyikében sem éri el az öt százalékot. A legmagasabb – 3,89 százalék – Csehországban, míg Szlovéniában 3,47, Magyarországon 1,86 százalék a külföldiek aránya. Ugyanez Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában, Horvátországban és Szlovákiában egy százalék alatti.

A Political Capital elemzése szerint egyébként rövid távon nem kell tömeges bevándorlásra számítani, de a régió országainak többsége egyre inkább migrációs célponttá válik. Magyarország, Horvátország, Ukrajna, Románia és Bulgária pedig csak a bevándorlással pótolhatja fogyadozó népességét.