Gorbacsov csak tudja...

Mihail Gorbacsov 1985-ben jutott hatalomra a Szovjetunióban, s bár belátta, hogy kilátástalan az afganisztáni háború – amely az ország 1979 decemberi lerohanásával kezdődött –, négy évbe telt, amíg kivonhatta onnan az utolsó szovjet katonát is.

A csaknem tíz éves harcok alatt legalább 15 ezer szovjet katona halt meg, a sebesültek száma ennek a többszöröse, s a szovjet hadsereg mérhetetlen veszteséget szenvedett fegyverekben, hadianyagban is.

Gorbacsov most dicsérte Barack Obama amerikai elnököt, aki jövőre meg akarja kezdeni a kivonulást Afganisztánból. „Győzni ott lehetetlen, az Egyesült Államok helyesen döntött a kivonulásról, bár nehéz dolga lesz“. A volt szovjet vezető rámutatott arra képtelen helyzetre, amellyel most Washington kénytelen szembenézni. Afganisztán szovjet megszállása idején az amerikaiak éppen azokat az erőket támogatták, képezték ki és látták el veszélyes fegyverekkel, amelyek ellen most harcolnak.

Gorbacsov szerint az Afganisztánból való szovjet kivonulás előtt az érintett országok – a Szovjetunió, Irán, India, Pakisztán és az Egyesült Államok – megállapodtak egymással: Afganisztán semleges, demokratikus ország lesz, amely jó kapcsolatokat tart fenn szomszédaival, valamint a Szovjetunióval és az Egyesült Államokkal egyaránt. Ezzel szemben Washington végig azokat az erőket támogatta, amelyek most terrorizálják egész Afganisztánt és Pakisztánt  is egyre inkább – emlékeztetett Gorbacsov. Szerinte a kivonulásnak nincs alternatívája: „Talán újabb félmillió katonát kellene oda küldeni? – Egy második Vietnamba?“ – tette fel a kérdést.

A The Independent című brit lap arról írt, hogy a NATO szeretné visszacsempészni a mai Oroszországot az afganisztáni rendezésbe – mégpedig jó eséllyel. „Az egykori hidegháborús ellenségeket a mindkettőjüket fenyegető iszlamista terrorveszély tereli egy táborba. Moszkvát az Afganisztánból az orosz városokba áramló kábítószer is aggasztja, és helyre akarja állítani térségbeli befolyását“ – írta a lap.

Ami valószínű: az afganisztáni stratégiát újra kell gondolni – a NATO-nak és benne Magyarországnak is.