Társdíjas lett Pálfi György

Az imár négy esztendős hagyománnyal rendelkező  AEGON Művészeti Díj kiosztásáról szakmai zsűri dönt. Az elismerésben kortárs magyar író részesülhet, méghozzá az előző évben megjelent kiemelkedő jelentőségű szépirodalmi művéért.

Az idén tavasszal a díjat Csaplár Vilmos kapta Hitler lánya című regényéért. A díjazottnak azonban szép kötelessége is van: fél évvel később ki kell jelölnie egy másik művészeti ágban tevékenykedő alkotót, aki szerinte a legméltóbb az AEGON Művészeti Társdíjra. Csaplár Pálfi György rendezőt választotta:

„Pálfi Györgyre nem tudok úgy gondolni, hogy ne legyen csuklási ingerem. Első filmje, a Hukkle, teljesen levett a lábamról. Úgy éreztem – és ez a teljes odaadás jele nálam –, hogy már régóta szerettem volna én is »valami ilyesmit«. Ki mesél e filmben, ahol olyan hősök vannak, mint egy kígyó, a búzatáblában a közeledő aratógéptől bénultan álló rókafi, békák, halak, füvek, fák, méregfiolák, férfiak, nők, biciklikerekek, kandisznó herék, gépszíjak, varrótű, vadászrepülő? Az ember nem több, mint a tápláléklánc csúcsa, egy falunak nevezett életkeretben. Ki az az elbeszélő, aki számára az emberi beszéd ugyanolyan zaj, mint a tyúkok kotyogása, a disznó röfögése? Az egész történetnek egy vegetatív reakció, a háza előtti padon ülve a tejbegyűjtőt váró bácsi csuklása adja meg a ritmust. Pálfi a különösségek rendezője. Második nagyjátékfilmje, a Taxidermia brutális undorral elmondott história a múltunkról, mely mócsingként belecsüng a jelenbe. Harmadik filmjéhez – Nem vagyok a barátod – ikerpárként előtanulmányt készített óvodásokkal. Mintha ez a két munka együtt arra a kérdésre akarna felelni, amit anyukám szokott föltenni: »Hogy lesz abból a sok aranyos gyerekből annyi undok felnőtt?« Hát, úgy, mondja Pálfi, hogy az a sok gyerek se annyira »aranyos«.”

Az ünnepélyes díjátadóra október 21-én, este 7 órakor kerül sor a Szépművészeti Múzeumban.