A borsó és a dinnye kivétel

– Joggal okolhatjuk az időjárást is a termésveszteségért – mondta Szabó József, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. A rendkívül sok csapadék, a jégverések, árvizek, belvizek, a megemelkedett növényvédelmi költségek következtében hosszú évek óta nem tapasztalt árbevétel-kiesést könyvelhettek el a termesztők. De nem is ezzel van a legfőbb baj, hanem a tendenciával, a 2003-tól jellemző visszaeséssel, amit csak teljesen új szemléletű gazdaságirányítással lehet megfordítani.

Ritka az olyan kultúra, ahol nem lehangolóak az eredmények. A zöldborsó és a zöldbab üdítő kivételt jelent; növekvő tendenciájú a termésmennyiség, mint ahogy a Magyar Dinnyeszövetség erőfeszítéseit is siker koronázta. A gyümölcsök közül a kajszi- és az őszibarackra, valamint a meggyre nem jellemző a visszaesés – kajsziból általában nincs elég a piacon. Örvendetes a diótermesztés növekedése, e kultúrát érdemes még tovább bővíteni. A visszaesők listája igen hosszú. Csökkent a paprika- és paradicsomtermesztés; az elnök nagy szomorúságára nem sikerült megduplázni a hajtatott felületet; nem volt piaca az így termesztett zöldségnek. Hasonló a helyzet az almával is, ki kellene vágni 25 ezer hektár elöregedett, korszerűtlen ültetvényt. De visszaesett a hűtőipar, a konzervipar termelése is – ez utóbbi mintegy felére az elmúlt öt év alatt. Csökkenő tendenciát mutat a csiperkegomba-termesztés, de a laskagomba legalább tartja magát.

A kilábolásnak sajnos nem kedvez a magyar élelmiszer-gazdaság általános helyzete sem; idén további 5-6 százalékkal csökkent a honi fogyasztás, miközben az élelmiszerimportunk aránya még mindig 20-25 százalékos (2003-ban még ennek csak mintegy fele volt). A piacot az erős árverseny és a csökkenő értékesítési árak jellemzik, az élelmiszer-kereskedelem 63 százaléka áruházláncokban zajlik. A kérdésre, hogy ilyen helyzetben mit kellene tenni, az elnök első helyen említette a zöldség- és gyümölcstermesztőket tömörítő termelő és értékesítő szövetkezetek (tészek) helyzetbe hozását. Föltőkésíteni, hitelképessé kell tenni e szervezeteket, hogy betölthessék azt a fontos szerepet, ami a gazdaságban és a vidékfejlesztésben rájuk hárul. Mert a kertészet a magyar mezőgazdaság legintenzívebb, legtöbb munkaerőt foglalkoztató ágazata, 340–380 ezer családnak biztosít teljes vagy részfoglalkoztatást.

A munkahely, a munkahelyteremtés fontosságát hangsúlyozta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára, emlékeztetve, hogy ma Magyarországon 2,5 millió aktív munkavállaló tart el 7,5 millió embert. Égetően szükség van tehát arra a bizonyos 1 millió munkahelyre, aminek egy jelentős része éppen a munkaigényes mezőgazdasági ágazatokban létesülhetne a termelés fölfutásával. Sajnos az idén még egész mással kell szembenézni: a rendkívüli időjárás következtében 150 milliárd forintot meghaladó értékű kár keletkezett a mezőgazdaságban. A minisztérium a maga eszközeivel igyekszik segíteni a bajba jutott termelőkön, mindenekelőtt azokon, akik teljesen tönkrementek. A jövőre nézve biztató hír, hogy az új költségvetésben 500 millió forinttal növelték a tészek támogatását. A hamarosan induló Széchenyi-terv keretében pedig 20 milliárd forintos forrás nyílik meg a kis- és középvállalkozások számára, amelyet elsősorban a feldolgozás terén vehetnek igénybe.