Lemeztelenített diplomaták
Áll a bál a világban: egy rejtélyes nemzetközi társaság közzétette az amerikai nagykövetségek és a külügyminisztérium levelezését. Negyedmilliónál több titkos üzenet látott napvilágot.
Kép: Newspaper fronts reporting on the documents released by the whistle-blowing website WikiLeaks are seen in New York, November 29, 2010. The White House said the release of the documents could endanger the lives of people who live under "oppressive regimes" and "deeply impact"the foreign policy interests of the United States, its allies and partners around the world. REUTERS/Shannon Stapleton (UNITED STATES - Tags: MEDIA POLITICS IMAGES OF THE DAY), Fotó: © Shannon Stapleton / Reuters
E kalóztársaság a WikiLeaks nevet viseli: a „wiki” hawaii nyelven gyorsat jelent, a „leaks” pedig lyukat – vagyis léket. A wiki technológia az évezred elején alakult ki, amikor létrejött a Wikipedia a wiki és az enciklopédia szavak összevonásával, s a közös munkával előállított internetes információs portált vagy portálokat jelenti.
Így jött létre a WikiLeaks, amely pár hónapon belül titkos információk három hatalmas csomagját hozta nyilvánosságra. Előbb az afganisztáni háborúról, majd az iraki háborúról közölt több százezer hosszabb-rövidebb dokumentumot – most pedig belekotort az amerikai külügyminisztérium titkos és kényes irataiba.
Néha elég kínos dolgokat tartalmaznak a diplomáciai üzenetek: Silvio Berlusconi például „hiú és szertelen”, Kadhafi líbiai vezetőt egy „buja ukrán nő” védelmezi; Putyin orosz miniszterelnök „alfahím”, azaz falkavezér, Nicolas Sarkozy francia elnök pedig „ruha nélküli császár”, azaz meztelen a király. Erdogan török miniszterelnök nem lát túl Ankarán, Angela Merkel német kancellár ritkán kreatív, utálja a kockázatokat, Hugo Chávez venezuelai elnök „őrült”, Irán pedig „fasiszta állam”.
A WikiLeaks adagolja az információkat, amelyeket eddig öt nagy hírközponthoz juttatott el: a The New York Timeshoz, a brit The Guardianhoz, a német Der Spiegelhez, a spanyol El Paíshoz és a francia Le Monde-hoz. Egyszóval ez még csak a kezdet. A WikiLeaks elméletet is gyártott leleplezéseihez: itt az ideje, hogy a világ közvéleménye belelásson a háborúk igazi okaiba, rajta tartsa a szemét a titkos diplomácia gépezetén, és elszámoltassa azokat a vezetőket, akik az adófizetők pénzén űzik titkos játékaikat. A világ vezetői egyöntetűen elítélték a WikiLeaks újabb dobását – talán azért, mert rájöttek: legközelebb ők is sorra kerülhetnek.
Nem a szarkasztikus megjegyzések a fontosak, amelyeket amerikai diplomaták külföldi vezetőkről tettek. Ami igazán fontos, az az úgynevezett nagypolitika. A WikiLeaks információiból kiderül, hogy Irán észak-koreai rakétákat kap. Arab országok sürgették az Irán elleni megelőző csapást. Az afganisztáni korrupció szintjét jelzi, hogy egy magas rangú afgán vezető 52 millió dollár készpénzzel utazott külföldre. Oroszországban igaz lehet, hogy a kormány és a szervezett bűnözés között létezik kapcsolat. Hillary Clinton a nyilvánosság elé állt, és kijelentette: a WikiLeaks az egész nemzetközi közösség ellen intézett támadást – a bizalmas üzenetváltásokra pedig szükség van.
Úgy tűnik, egyelőre mégis minden rendben van az amerikai diplomácia háza táján – egészen a következő WikiLeaks-csomagig.
