Mondja marha, miért oly bús?

Erről is szó esett Keszthelyen, a Pannon Egyetem Georgikon Karán megtartott szakmai tanácskozáson. A Húsmarhatartók és Marhahústermelők Országos Szövetsége szerint a termelési mutatók a hetvenes évek szintjén megrekedtek, azóta nem sikerült előrelépni.

Ennek egyik oka, hogy az ágazatban számos, nem szakember foglalkozik a tenyésztéssel. Ugyanakkor ez óriási tartalék, mert legalább az alapismeretek megszerzésével gyors előrelépés következhetne be a tenyésztési eredményekben.

A családi gazdaságok számára is kiút lehetne, hiszen képesek lennének a minőségi termelésre. Érdekes megfigyelés, hogy a száz hektárnál nagyobb gazdaságok is kezdenek érdeklődni a húsmarhatartás iránt, amit erősíthetnek a kedvező piaci lehetőségek. Kelet-Európából például megélénkült az érdeklődés a tenyészállatok iránt.

A húspiacon eddig csodák nem történtek, de azért az árak lassú emelkedést mutattak. Jelenleg azonban olyan lehetőség kínálkozik, ami az ágazatot hosszú távra megalapozhatja. Az idén áprilistól a török vevők Magyarország felé fordultak, mert más országoktól eltérően itt számukra kedvező, mentesített állományból vásárolhatnak, és ezt meg is fizetik. Előnyük, hogy a fajták között nem tesznek különbséget és hosszú távú piac látszik kibontakozni. Az innen származó profit jótékonyan formálhatja majd a magyar húsmarhaágazatot.

A különböző fajták – magyar szürke, magyar tarka, hereford, magyar charolais, limousin, fehér-kék belga, angus – tenyésztői egyesületei a genetikai fejlődést kézben tartják, egyes fajtáknál a biotechnológiát is kipróbálták, hogy a kiváló hazai fajták húspiacra kerülő szaporulata még jobb kínálatot jelentsen. Ehhez olyan remek adottságaink vannak, mint például a világ legjobb anyatehene, a magyar szürke, s rendelkezésre áll a világ legizmosabb fajtája is, a belga. Az embrióbeültetéses haszonállat-előállítás is működik már, például a magyar tarkánál. Ma még borsos az ára, hiszen az embrió drága.

A húsmarhatartáshoz a feltételek adottak, azonban a legelők jó része galagonyát, kökényt terem: egymillió hektárnyit kellene kitisztítani, rendbe hozni. A szakemberek számításai szerint az adottságok mintegy 300 ezer húsmarha tartásához elegendőek, hiszen egy állatra két hektárt kell számolni. A fejlesztést azonban gátolja például a kvóta, ami jelenleg 117 ezer húsmarhára vonatkozik, de ezt bővíteni lehetne.

A beszámolók rávilágítottak a hazai piac problémáira is. Kevés marhahúst fogyasztunk, aminek javarészt az az oka, hogy nem a jó minőségű hús kerül a boltokba, a java ugyanis a külpiaci árak miatt exportra kerül. A kettős hasznosítású, kiváló minőségű magyar tarkával foglalkozó tenyésztői egyesület hatalmas erőfeszítéseket tesz azért, hogy a hazai fogyasztó megismerje és megszeresse ezt a fajtát. E célból márkázott magyar tarka húsprogramot dolgozott ki, valósított meg állami támogatás nélkül. Aki megkóstolja ezeket a húsokat, megváltozhat a minőségről alkotott véleménye.

Az egysíkú, gulyás-, illetve pörköltelkészítési módok bővítésén is fáradoznak, szakácskönyvet állítottak össze korszerű receptekből és a „Hagyományok, ízek, régiók” (HÍR) védjegyét is elnyerték. A magyarszürke-tenyésztők hasonlóképpen igyekeznek meghódítani a fogyasztókat. A hazai piacon a holsteinfríz húsával kell versenyezniük, ezért inkább különböző készítmények – virsli, párizsi, szafaládé, paprikás kolbász – formájában találkozhat a fogyasztó a magyar szürkével. Védjegyet vezettek be és különféle bemutatókon népszerűsítik a fajta speciális értékeit.