Bin Laden halott, az USA ünnepel

Oszama bin Ladennel együtt öt ember halt meg abban az amerikai katonai műveletben a pakisztáni Abbotábádban, amelyet az al-Kaida terrorhálózat vezetője ellen indítottak vasárnap - adta hírül az MTI. A terroristavezér elleni rajtaütésben négy helikopterrel egy nagy lakóházra csaptak le a pakisztáni fővárostól északra fekvő város Bilal nevű negyedében - közölte egy pakisztáni hírszerzési tisztviselő. Egy helikopter lezuhant, nyilvánvalóan a földről eltalálták - tette hozzá. Esetleges sebesültekről a nyilatkozó nem tett említést. A helikopterek egy észak-pakisztáni légi bázisról indultak bevetésre.

Az akciót egy kis létszámú amerikai egység hajtotta végre, tűzharcban ölte meg bin Ladent, majd elhozta a helyszínről a holttestét. Az akcióban az amerikaiak közül senki nem esett el. A katonák ügyeltek arra, hogy polgári lakosok ne essenek áldozatul a műveletnek - hangsúlyozta az amerikai elnök.

Barack Obama elmondta, hogy a múlt héten adott parancsot bin Laden megölésére, miután úgy ítélte meg, hogy elegendő hírszerzési információ áll rendelkezésre az akció végrehajtásához, és lehetőség is van rá. Az elnök szerint a műveletet a pakisztáni terrorelhárítással együttműködve hajtották végre. A pakisztáni hírszerzés illetékesei megerősítették, hogy végeztek az al-Kaida vezetőjével Iszlámábád közelében.

Obama telefonon beszélt Aszif Ali Zardari pakisztáni elnökkel, és kifejezte neki abbéli reményét, hogy Pakisztán továbbra is segíti Amerikát az al-Kaida és szövetségesei elleni küzdelemben.
"Igazságot tettünk" - fogalmazott Obama, hozzátéve, hogy az Egyesült Államoknak az al-Kaida elleni harca nem az iszlám elleni háború, mint ahogy ez az akció sem "az iszlám ellen irányult, mert bin Laden nem volt muzulmán vezető".

Obama emlékeztetett arra: hivatalba lépése után azonnal közölte Leon Panettával, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatójával, hogy az Egyesült Államok legfőbb feladata az al-Kaida elleni harcban Oszama bin Laden elfogása vagy megölése. A bin Laden megöléséről szóló első híradások után, még a hivatalos bejelentést megelőzően több százan spontán ünneplésbe kezdtek - amerikai zászlókat lengetve - a washingtoni Fehér Ház előtt. Az elnöki bejelentés után New Yorkból, Philadelphiából és az Egyesült Államok több más nagyvárosából is örömünneplésről érkeztek jelentések.

George W. Bush, aki az al-Kaida által 2011. szeptember 11-én New York és Washington ellen elkövetett terrortámadások idején az Egyesült Államok elnöke volt, "nagyon jelentős eredménynek minősítette" bin Laden megölését. Az al-Kaida vezetője már azelőtt is rajta volt a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) által a tíz legveszélyesebbnek tartott körözött személy listáján, hogy a terrorhálózat elkövette a négy utasszállító repülőgép eltérítésével végrehajtott és több mint háromezer halálos áldozatot követelő, összehangolt merényleteket.
Obama bejelentésének hatására a távol-keleti tőzsdéken csökkent az arany és az olaj ára, a dollár árfolyama pedig emelkedett.

Fokozott védelem alá helyezték az Egyesült Államok külföldi diplomáciai képviseleteit, és az amerikai külügyminisztérium világszerte nagyobb óvatosságra intette az utazó amerikaiakat.

Életrajz

Oszama bin Laden 1957. június 28-án született a szaúd-arábiai Rijádban. Jemeni származású apja a királyi családhoz közelálló, dúsgazdag szaúdi építési nagyvállalkozó volt, Oszama (12. gyermek az 58 közül) apja halála után mintegy 300 millió dollárt örökölt.

Gyerekkorában nem kapott formális vallásos nevelést, ám a dzsiddai egyetemen, ahol mérnöki diplomát szerzett, már megmutatkozott vallási fanatizmusa, s 1973-ban tagja lett iszlám csoportoknak. 1979-ben, amikor Ronald Reagan amerikai elnök az Egyesült Államok teljes anyagi támogatását felajánlotta a "gonosz birodalma", vagyis a Szovjetunió ellen harcoló Afganisztánnak, bin Laden az elsők között indult útnak. Hősiesen harcolt, afganisztáni tartózkodása alatt alapította meg a Maktab al-Kidimat (MAK) nevű csoportot, amely harcosokat toborzott és fegyverekkel látta el a szovjetek ellen küzdőket.

A Vörös Hadsereg kivonulása után bin Laden ellenséget váltott, s korábbi szövetségese, Amerika ellen fordult, amelyet Izrael támogatásáért és a közel-keleti olajvagyon kirablásáért kárhoztatott. Ekkorra tehető az al-Kaida (al-Qaida - jelentése: alap, bázis, szabály, modell, minta) megalakítása is, amely amerikai célpontok ellen szervezett már a 90-es évek elején terrorakciókat. Oszama közben hazatért Szaúd-Arábiába, ahol hősként köszöntötték, de 1991-ben - miután nyilvánosan fellépett a kormány ellen, amely az öbölháború idején amerikai csapatokat engedett a "szent földre" - száműzték, és 1994-ben állampolgárságától is megfosztották. Először Szudánba menekült, ahol Haszan at-Turabi iszlámista vezető, egy puccs után parlamenti elnök segítségével hamis diplomata-útlevelet kapott, majd gyors ütemben 23 kiképzőtábort állított fel; állítólag 200 millió dollárral segítette a szudáni költségvetést is.

Amerikai nyomásra 1996-ban Szudán is kénytelen volt bin Ladent kiutasítani, ekkor visszatért a szélsőséges tálibok uralta Afganisztánba. 1998 nyarán Pakisztánba hívta össze mintegy 150 iszlám fegyveres szervezet vezetőit, a találkozón hét szervezet szövetséget alapított "A zsidók és keresztesek elleni szent háború iszlám nemzetközi frontja" néven. Ez jelentett fordulópontot az al-Kaida történetében: a feltételezések szerint a szervezet azóta is szervezi és finanszírozza a különböző külföldi - csecsen, bosnyák, Fülöp-szigeteki, kínai, kasmíri - iszlám militánsok kiképzését és felfegyverzését, valamint a merényleteket.

Bin Laden követőinek számáról a legszélsőségesebb becslések keringtek: egyes források szerint 3000 harcosa volt, más források viszont azt állítják, ez a szám elérte a 35 ezret. Környezetében a legjobb amerikai és brit egyetemeken végzett diplomások, mérnökök, orvosok, sőt pilóták is megfordulnak. Vagyonának mértékéről nincsenek pontos és megbízható értesülések, ám annyit lehet tudni, hogy Szaúd-Arábiában nagy építési vállalkozások tulajdonosa, vannak érdekeltségei a bankvilágban és az élelmiszer-kereskedelemben is. Családja meglehetősen népes, négy feleségétől 16 vagy 18 gyermeke született.

Bin Ladent több súlyos terrorcselekménnyel vádolták már 2001 előtt is: így az 1993. február 26-i, a New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) egyik felhőkarcolója ellen elkövetett robbantással, amelynek hat halálos és több mint 1000 sebesült áldozata volt. Őt tartják felelősnek az 1995. november 13-án a szaúd-arábiai Rijádban lévő amerikai katonai misszió épületében elkövetett, hat halálos áldozatot követelő pokolgépes merényletért és az 1996. június 25-i, Dahran melletti amerikai támaszpontnál 19 életet kioltó robbantásért is. Az al-Kaida és bin Laden áll az 1998. augusztus 7-én a kenyai és a tanzániai főváros, Nairobi és Dar es Salaam központjában az amerikai nagykövetségnél elkövetett, 248 ember (köztük 12 amerikai) halálát okozó merényletért, miként azért is, amikor 2000. október 12-én a jemeni Aden kikötőjében az amerikai Cole rombolóhajón robbanás történt, a hajó elsüllyedt és 17 tengerész meghalt.

Az al-Kaida nemzetközi iszlámista terrorszervezet 2001. szeptember 11-én példátlan merényletsorozatot hajtott végre az általa az iszlám világ legfőbb ellenségének tekintett Egyesült Államok ellen. Az akciót Oszama bin Laden tervelte ki és irányította. A New York-i és washingtoni merényletben több mint háromezer ember halt meg.

Az Oszama bin Laden és az al-Kaidához kötődő merényletek száma a 2001. szeptember 11-i terrormerényletek óta újabbakkal gyarapodott.
Jelzésértékű: a 191 ember halálát okozó 2004. március 11-i madridi merényletsorozat értelmi szerzője, a Tunéziaiként emlegetett Szirhán bin Abdelmádzsid Farhád haláláig "lánglelkű" híve volt Oszama bin Ladennek, a végletekig fanatikus, "lefejező" Abu Muszab az-Zarkavi - aki azóta szintén meghalt - az al-Kaida iraki vezetője pedig ugyancsak Oszama "köpönyegéből" bújt elő.

Az al-Kaida vezetőjének az elmúlt években már többször keltették a halálhírét, de utóbb mindig kiderült, hogy életben van.