Bedől az euró?

A hét elején Luxembourgban, az Európai Unió pénzügyminiszterei váratlanul júliusra halasztották az újabb, 12 milliárd eurós hitelrészlet folyósítását az adóssággal terhelt Görögországnak. A késlekedés hírére hétfőn az európai piacok több mint 1 százalékkal alacsonyabban nyitottak a pénteki záráshoz képest, az euró árfolyama esett a dollárral szemben.

A kínos döntésre alig több mint egy évvel az után került sor, hogy a nemzetközi közösség felajánlotta a görög kormánynak az első 110 milliárd eurós hitelcsomagot. Görögország azonban nem tett eleget gazdasági vállalásainak, ígért reformjait halasztgatja, így a vártnál jóval nagyobb a recesszió; a hiány immár a hazai bruttó össztermék (GDP) 12,7%-a. A pénzügyi tárgyalások kedvezőtlen alakulásától – a most esedékes 12 milliárd eurós hitelrészlet folyósításának befagyasztásától – azt remélik az unióban, hogy ezzel nyomást gyakorolhatnak a görög kormányra és a miniszterelnökre, Jeorjiosz Papandreura, számos megszorító intézkedést illetően.

A helyzet Spanyolországban sem sokkal jobb: a költségvetési deficit a GDP 11,4%-a, a munkanélküliségi ráta viszont itt a legmagasabb az EU-ban: 21 százalék. Annak ellenére, hogy Olaszország a harmadik legnagyobb gazdaság az eurózónában Németország és Franciaország után, egy hajóban evez a többi dél-európai állammal. Az olasz gazdaság mindig is függött az állami kölcsönöktől, és az ipari termelés megsínylette a pénzügyi válságot. Nem lehet véletlen, hogy az egyik legnagyobb hitelminősítő, a Moody’s, a görög mentőcsomag elhalasztásának napján helyezte kilátásba Olaszország hitelminősítésének lerontását, ami magában rejti a görög adósságválság járványszerű terjedésének lehetőségét.
Portugália helyzetéről mi sem árulkodik jobban, minthogy még áprilisban egyszerre három fokozattal minősítette le a déli országot a Fitch hitelminősítő. A szintén adósságválsággal küzdő ország így már csak egy fokozatra van a befektetésre nem ajánlott kategóriától. (Jelenleg Magyarországra is ez van érvényben.)

A világ egyik legtekintélyesebb közgazdásza, a New York-i Egyetem gazdaságtan-professzora, Nouriel Roubini a közelmúltban a londoni Financial Timesban megjelent cikkében kételyeit fejezte ki az euró és az euróövezet jövőjével kapcsolatban. Szerinte nem sikerült megoldást találni a válság alapvető problémájára, vagyis az unión belüli széttartó folyamatokra, márpedig ha ez nem változik, az euróövezet – néhány gyengébb tagország „kihullásával” – könnyen felbomolhat akár öt éven belül, különösen, ha a perifériára szorult gazdaságok tovább stagnálnak. Szerinte az euróövezetet az alacsony reálkamatokkal fenntartott növekedés, a reformokkal elérhető gazdasági fellendülés reménye és a pénzügyi-politikai unió kilátásai ragasztották össze. Mára a konvergencia elúszott, a reformok leálltak, a pénzügyi és politikai unió pedig egyre távolibb álom lett – legalábbis Roubini szerint.