Kecskére a káposztát

A hölgy először is külföldön bankszámlát nyitott a saját számára, ami nem okozott neki nehézséget, hiszen a német anyanyelvéhez a magyar és az angol ismeretét társította. Aztán beindult az „üzlet”: nem létező cégektől soha nem volt árukat rendelt, amelyek papíron meg is érkeztek – az ellenértéküket pedig a menedzser asszony a saját számlájára utalta. Feltehetően egy termékmenedzser, ha még oly ügyes és intelligens is, kevés egy üzleti tranzakció bonyolításához, így kellettek más aláírók is, akik az eléjük tett dossziéban lévő papírokat megszokott automatizmussal körmölték alá. Hát itt számított az, ki is volt az előterjesztő…

Hogy min értetlenkedik egy átlagos munkavállaló? Jómagam például visszaemlékszem arra, miként üldöztek hónapokon át az adminisztrátorok, amikor munkahelyem titkárságáról elvittem egy szódásüveget (a betét 30 forint volt), és bűnös hanyagsággal nem vittem vissza. De az is eszembe ötlik, amikor egy 31 forintos napidíj miatt háromszor is be kellett mennem a kiadó igazgatójához magyarázkodni. De legalább ilyen kínos alapossággal tanulmányozták a munkavállaló pedigréjét is, ami az előéletébe engedett betekintést. Márpedig ha a pórul járt vállalkozás vezetői időben informálódnak a termékmenedzserük előéletéről, aligha engedik ilyen hosszú pórázra a pénz közelében.

Ő ugyanis 2007-ben már elpróbálta az akciót: akkor Lajosmizsén, egy másik cégnél, minőségi műszaki ellenőrként utaltatott a saját számlájára meg nem szolgált összegeket. S oly nagyvonalúan, hogy még a munkaügyi központot is félrevezette, mondván: megváltozott a kft. számlaszáma, ezért megkéri a hivatalt, a jövőben az új számra utalják a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáért járó, négymillió forintos bértámogatást. Naná, hogy az övé volt az új szám…

A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjét próbáltam véleményalkotásra bírni az ügyben, már hogy miként is mennek ma a dolgok a pénzügyek ellenőrzésében – ő azonban erre nem válaszolt. A csaláshoz, mint mondta, rátermettség és csalafintaság kellett. No meg laza ellenőrzés, mondom én. És máris van munkája a hatóságnak – amit habkönnyű lett volna megelőzni!