Adóért készült a trójai faló?

A fekete-tengeri hajózással kapcsolatos történelmi ismereteket újraíró ókori kőhorgonyokat fedeztek fel a búvárok a Bulgária fekete-tengeri partvidékén fekvő Szozopol városa mellett folytatott régészeti expedícióban.

A kutatás során két darab, egyenként kétszáz kilogrammot nyomó, gyönyörűen díszített kőhorgonyt hoztak a felszínre a búvárok. A Szent Cyriacus és Julitta szigettől nyugatra talált antik vasmacskák mindegyikén két darab lyuk található: egyik a horgonykötél, másik egy farúd számára. A horgonyokat egykor 150-200 tonnás hajókhoz használták, amelyek főleg gabonát és olykor szárított-sózott halat, bőröket, faanyagokat és fémeket szállítottak a mai Bulgária partvidékéről.

A „kőmacskák” alakjából ítélve krétai-mükénéi, föníciai vagy kár hajósok használták az időszámításunk előtti 15–12. században, ezzel megdöntve azt a korábbi hipotézist, amely szerint a görögök voltak az első fekete-tengeri hajósok az időszámításunk előtti 12. századtól.

A szakemberek szerint a leletekből az is kiolvasható, hogy a trójai háború valószínűleg a trójaiak által kivetett közvetett adók – és nem a szépséges Heléna – miatt robbant ki. A kisázsiai nép ugyanis az Égei-tengert a Márvány-tengerrel összekötő tengerszoros, a mai Dardanellák feletti ellenőrzésből igyekezett hasznot húzni.