A magyar nyelv napja

Bár a névnapok meghatározása egyházi hagyományokon alapul, felekezettől, világnézettől függetlenül szinte mindnyájunknak van névnapunk: az a nap, amelyen keresztnevünk a naptárakban vagy legalábbis a keresztnevek naptárában megtalálható. Főleg az újabb neveknek, amelyeknek nincs védőszentjük, bizonyos eljárási rend szerint a névkönyvek szerzői ajánlanak, illetve jelölnek ki névnapot.

Ország-világGrétsy László2011. 11. 11. péntek2011. 11. 11.
A magyar nyelv napja

Nemcsak személyeknek lehet névnapjuk, névünnepük, hanem fontosnak érzett más dolgoknak, fogalmaknak is. Ezek között vannak olyan nemzetközi megállapodással hivatalosan kijelölt napok, amelyek az emberiség egészét érintő tevékenységre, teendőkre hívják fel a figyelmünket (pl. színházi világnap, a takarékosság, továbbá a víz világnapja), s vannak olyanok, amelyek magyar kezdeményre születtek, elsősorban ránk, magyarokra vonatkoznak. Ilyen pl. a magyar kultúra napja, amely 1989. január 22-én vált hivatalosan elfogadott nappá, s azóta minden év január 22-én hirdeti, tudatosítja a kultúra egész nemzetünk számára óriási jelentőségét, terjesztésének fontosságát. Azért éppen január 22-e az erre kijelölt nap, mert nagy költőnk, Kölcsey Ferenc ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását.

E fontosnak érzett „felvezetés” után ünnepélyesen bejelenthetem olvasóinknak, hogy ez évtől kezdve nemzetünk legfőbb összetartó erejének, a magyar nyelvnek is van ünnepnapja! Az Anyanyelvápolók Szövetségének kezdeményezése nyomán, az illetékes minisztériumok vezetőivel folytatott megbeszélések eredményeként megszületett a hivatalos döntés. Az ún. Kormányportálon szeptember 27-én ezt olvashattuk:

„Az Országgyűlés 2011. szeptember 26-án egyhangúlag, 339 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánította. Ezzel lehetőséget teremt arra, hogy évente egyszer a közfigyelem hivatalosan is ráirányuljon a szellemi-kulturális örökségünk és nemzeti identitásunk alapját jelentő magyar nyelvre. November 13. – amely a magyart államnyelvvé tevő törvény 1844-es elfogadásának időpontja – ezután alkalmat ad az oktatási, a tudományos és a kulturális intézményeknek, a médiának, az anyanyelvápolással foglalkozó civil szervezeteknek, közösségeknek a magyar nyelv közös megünneplésére, a hagyományőrzéssel, a nyelvvédelemmel és -fejlesztéssel kapcsolatos tudásuk és szándékaik megjelenítésére, kezdeményezések elindítására.”

A jog, a lehetőség már megvan. Számomra már az is kimondhatatlanul nagy öröm, hogy lapunkban hírt adhattam róla.
 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek