Magyar kutya nem adózik!

Egyes szakértők úgy vélik, hogy az első időkben jócskán megszaporodik a kivert kutyák száma, azt követően viszont jobb lesz a dolguk az ebeknek. Hatszor is meggondolja majd ugyanis a gazda, hogy hány és milyen fajtájú kutyát tart. Mindez az ebadó következménye lehet, melyet ebrendészeti hozzájárulásnak neveznek hivatalosan és a most elfogadott állatvédelmi törvény módosításával hozta létre a parlament. Az előírások miatt a következő hónapokban nagyon sok ebtől meg fog szabadulni a gazdája.

A honatyának az a cél vezette, hogy csak az tartson állatot, aki felelős gazdája lesz kutyájának és képes is kielégíteni annak szükségleteit. A jogszabályváltozás alapján a jövőben ebrendészeti hozzájárulást szedhetnek az önkormányzatok, aminek egy részét közegészségügyi intézkedésekre kell fordítaniuk. A veszélyes ebeket ezután nem a fajtájuk, hanem a viselkedésük alapján ítélik meg. (Ennek az az oka, hogy bár szemlátomást veszélye, úgymond harci ebről van szó, de csak ezért eddig sem nagyon tudtak intézkedni a hatóságok, hiába él bő másfél évtizede egy erre vonatkozó jogszabály.) Veszélyesnek azok a kutyák minősülnek, amelyek fizikai sérülést okoztak, vagy fizikai, pszichikai állapotuk alapján feltételezhető, hogy fizikai sérülést okozhatnak.

Az ebrendészeti hozzájárulás megfizetése alól mentesülnek a segítő, közfeladatot ellátó kutyák, illetve menhelyről származó, ivartalanított ebek, vagy az őshonos magyar kutyafajták (kuvasz, komondor, magyar vizsla, puli, pumi, mudi, magyar agár, erdélyi kopó) gazdái. Az ebadó havi összege nem lehet több 500 forintnál, de veszélyes kutyáknál elérheti az évi 20 000 forintot is. A bevétel minimum felét az önkormányzatoknak az ebek ivartalanításra, állatjóléti, vagy közegészségügyi intézkedésre kell fordítaniuk.

S, hogy a későbbiekben nehéz lesz a kutyától megszabadulni, azt a kötelező chip-beültetés (ezért is fizetni kell néhány ezer forintot, de ez egyszeri kiadás lesz.) garantálja. A kutyákban lévő szerkezetet leolvasva ugyanis kiderül, ki a kóbor eb gazdája. S tovább segíti az áldatlan állapotok javítását, hogy az önkormányzatok háromévente legalább egy alkalommal ebösszeírást végeznek, ami a járványvédelmi (veszettség), illetve ebrendészeti feladatok elvégzése érdekében szükséges. A jelölt ebek adatbázisát az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv működteti.