Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Nem világrengető kérdés, de aki szereti anyanyelvünket, az az ilyen apróságokon is szívesen töri a fejét. Így tett például Bezzegh Alpár olvasónk is, aki, miután kifejtette, mennyire érdeklik a különféle „mókás nyelvi jelenségek”, így folytatta: „A kérdésem az lenne, vajon hogyan alakult ki nyelvünkben a »szívem szottya« kifejezés. (Mi az a »szotty«?)”
Az internet keresőprogramjára kattintva meglepődve láttam, hogy másokat is érdekel a dolog. Különböző portálokon sokan teszik fel ugyanezt a kérdést, sőt válaszokat is találunk rá, ám azok – mint az, hogy a szó az ’egyedüli’, illetve ’egyes szám’ jelentésű latin singularis alakkal függ össze – elfogadhatatlanok.
Pontos választ én sem tudok adni, de elmondom, mi az, amit valószínűsíthetünk. Mindenekelőtt azt, hogy a szotty egy nagy kiterjedésű hangutánzó szócsalád egyik tagja, majdhogynem alaptagja. Ez a szótő eredetileg alighanem lehulló, lágy, puha tárgyak keltette tompa zaj(ok) érzékeltetésére szolgált. Több szótár fel is veszi címszóként, de inkább csak azt jelzi, hogy főleg tréfás vagy gúnyos megszólításokban szerepel: Lelkem szotty!, lelkem szottya, szívem szottya, Hogy vagy szotty? stb.
Az Új magyar tájszótár az előbbiek mellett értelmezi is: ’a fáról leeső túlérett körte szétloccsanáskor adott hangjának utánzására’. Hangutánzó jellegét származékai is nemegyszer megőrzik. Egy-két példa: szotyos, szotyós ’túlérett volta miatt túlságosan leves, puha (gyümölcs)’; szottyan ’valamihez ütődve tompán loccsanó hangot adva szétmállik’, ’lecsúszik, pottyan’, valamint gyakori a kedve szottyan, azaz ’kedve támad’ kifejezésben; szotty jég ’a folyón sűrűn sodródó, olvadó jég’; szottyadt ’szomorú, lehangolt’, szotyka ’lotyó, szajha’, valamint ’talpraesett, ügyes leánygyermek’ stb.
Itt megállok az idézéssel, mert úgy érzem, ez a szotyka a megoldás kulcsa. A szotyka voltaképpen a szotty tőalak becézett származéka. Ringyót jelent, de emellett ügyes, belevaló leányt is, s még valami kedveskedő hangulatot is éreztet. Édes Anna című regényében Kosztolányi Dezső így emlegeti hősét: „édes kis szotyka”. Aligha véletlen, hogy a szívem szottya megszólítás szinte mindig csak nőknek szól, férfiaknak nem. Az a bizonyos szotty a szívem szottya kifejezésben az én véleményem szerint kedves, szeretni való leányt, fiatal nőt jelent. Talán ezt erősíti Fenyő Miklós Nyári Mikulás című egykori slágere is, amely így kezdődik:
„A szomszéd Szonja a szívem szottya. / A copfját fonja, s a tvisztet ropja. / Forró szoknya, formás combja / szememet vonzza, / és a szívemet ellopja.”
Kell ennél jobb magyarázat?
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu