Kincs, ami nincs?

Mindez azt jelenti, hogy ha Ausztriában, a Felvidéken, Kárpátalján vagy Erdélyben gond adódik a vízzel, az előbb-utóbb nálunk is probléma lesz. Volt a Rábában osztrák vegyszer, a Tiszában román cián… Most meg az van, hogy nincs – mármint elég víz a patakok, folyók medrében.

A Duna mellékfolyói közül a Drávában az átlagosnak mondható vízmennyiség tizede csorog. A folyó osztrák szakaszán 12, a szlovén szakaszon 8, a horvát területen pedig 3 duzzasztómű – összesen 23 – szabályozza a víz útját… A Rábát sem látták régen ilyen alacsony vízállásúnak, talán a megszokottnak a fele lehet a vízhozama, bár ennek nem az osztrák vízvisszatartás az oka, hanem a térségre jellemző aszály.

Szlovákiában a mostanihoz hasonlóan csapadékszegény időjárás csak 1881-ben, 1908-ban és 1959-ben volt – közölte a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet. Az Ipoly mentén és Gömörben kutak száradtak ki. Alacsony a vízállás a Duna bal oldali mellékfolyóin, és lapzártánkkor is apad a Vág, a Nyitra, a Garam, az Ipoly. Ugyanez a helyzet a Szlovákiában eredő Tisza-mellékfolyókkal is.

Kárpátalja a katasztrófa szélén áll a drasztikus csapadékhiány miatt. A régió túl van a századik eső nélküli napon. Ilyen aszályt utoljára 1901-ben jegyeztek fel. A folyók vízszintje csökkent, a kutak is kiszáradnak.

Hasonló a helyzet Erdélyben is. Beszterce-Naszódban, a Nagy-Szamos vízgyűjtő területén kilenc település lakói kértek segítséget a hatóságoktól a kiszáradt kutak okán. A Kis-Szamoson és mellékfolyóin a vízhozam a hegyekben a normálisnak 25-35 százaléka, a síkon pedig ötöde-negyede. A vidéken olyan források száradtak ki, amelyek 40 éve sosem. A Marosban, a Sebes-Körösben a többéves átlaghozam egynegyede folyik. Sajnos az előrejelzések szerint ennél kevesebb is fog csordogálni a Kárpát-medence folyómedreiben.