Négylábú tüntetők

– Kánézi és Gadavári – simogatja meg az egyik állat nyakát Antardhi das, polgári nevén Kósa Antal. A férfi homlokán, le egészen az orrnyergéig, hosszú sárga vonal jelzi, hogy a Krisna-tudatúak közé tartozik. Ő a Somogyvámoson található Krisna-völgy szentként tisztelt teheneinek a gondozója.

– És miért éppen őket hozták a demonstrációra?
– Mert ők a legszelídebbek.
– Van közöttük olyan vad is, amelyik menten betört volna a Parlamentbe – teszi hozzá egy mellettem álló férfi. Többen harsányan nevetnek a tréfán.
– De mi békések vagyunk – így Kósa Antal. – Csak kérünk. És úgy tűnik, eredménnyel.

A parkoló lassan megtelik krisnásokkal, érdeklődőkkel, újságírókkal, s itt-ott feltűnik egy-egy ellenzéki politikus is. A pódiumon már félórája dicsérik az énekesek Krisnát, előtte lányok táncolnak, közülük nem egy tehénruhába öltözve.

És hogy miért is választották a véleménynyilvánításnak ezt a nem mindennapi formáját a krisnások? A történet nyárra nyúlik vissza, amikor is az Országgyűlés 2012. január 1-jei hatállyal elfogadta az új egyházi törvényt. Ebben a több mint háromszáz egyházból összesen 14-et nevez meg olyanként, mint amelyiknek semmi dolga, ugyanúgy folytathatja a tevékenységét, mint annak előtte. Az összes többi egyesületként jegyeztetheti be magát – vagy kérvényezheti az egyházzá nyilvánítását.

– Attól tartanak, hogy a krisnások kérését el fogják utasítani? – kérdezem a szóvivőt.
– Egyáltalán nem erről van szó. Még júliusban jeleztük, hogy szeretnénk élni a lehetőséggel, és kedvező visszajelzést kaptunk. A mi gondunk sokkal inkább az egyházi és a földtörvény közötti ellentmondás, amelyet, ha nem oldanának fel, lehetetlen helyzetbe hozhat bennünket.

Hiába ugyanis kérvényük kedvező fogadtatása, az ismételt egyházzá nyilvánításukig mindenképpen el fog telni bizonyos idő – hogy mennyi, azt most még senki sem tudja –, tehát egy ideig nekik is egyesületként kell működniük. Ilyen formában azonban nem lehet földtulajdonuk, termőföldet ugyanis a jogszabály szerint csak magánszemély, egyház, illetve az állam birtokolhat. Egyesület nem.

Márpedig a Krisna-tudatú hívek 270 hektárnyi földet művelnek, ennek magam is tanúja voltam, amikor meglátogattam a 300 szerzetesből és családjukból álló közösséget Somogyvámoson. Kárpótlási jegyekből, adományokból, saját erőből vásárolt termőföldön immár 1993 óta gazdálkodnak, s látják el nemcsak saját magukat.

– Úgy hallom, a történet végül is kedvező fordulatot vesz – említem Mérő Mátyásnak, az egyház szóvivőjének.
– Valóban, tegnap, vagyis december 12-én az Országgyűlés emberjogi bizottsága javasolta a képviselőknek a földtörvény módosítását – mosolyodik el a férfi. – Eszerint az olyan egyesületek, amelyek még egyházként jutottak a termőföldhöz, továbbra is birtokolhatják azt.

– Ez így már megfelelő önöknek? – kérdezek rá.
– Tökéletesen.

– Akkor miért tartották meg mégis a demonstrációjukat?
– Egyrészt azért, mert ez csak a bizottság javaslata, a törvénymódosítás majd december 19-én kerül a törvényhozás elé. Másrészt pedig ezt az alkalmat is megragadjuk, hogy nyilvánosan dicsérjük Krisnát – mutat a parkolót megtöltő 100-150 fős tömegre.