Védőangyala az országnak

Cukormázas filmeknek és tudós történelmi korrajzoknak egyaránt főszereplője Ferenc József felesége. Erzsébet királyné azért is kedves számunkra, mert szíve szerint csak a magyarok uralkodónéja lett volna. Sissi születésének 175. évfordulójára egy arcmásával díszített mozdonyt is átadtak Gödöllőn.

Ország-világPalágyi Edit2011. 12. 26. hétfő2011. 12. 26.
Védőangyala az országnak

A császárné a legszebb asszony a világon – így lelkendezett naplójában Széchenyi István gróf, s állítólag nem is túlzott, hiszen Ferenc József császár feleségének bájos külleméről éppúgy legendák zengtek, mint a magyarokhoz fűződő rokonszenvéről. Hazánkban népszerűség övezte, néha egyenesen Szent Erzsébethez hasonlították, s azt tartották: olyan légies, hogy a fű sem hajlik meg léptei alatt.

A különc és vagyontalan Wittelsbach bajor herceg Elisabeth nevű lánya karácsony éjszakáján jött a világra. Méghozzá foggal a szájában, ami szerencsét jövendölt. Ha hihetünk egy 1930-as években született pöttyös regénynek, már a nevelőnőjüknek is ő volt a kedvence. Csoda-e, hogy a pedáns és józan Ferenc József is rögtön belehabarodott a szeszélyes, de elbűvölő kamaszlányba, holott azon a bizonyos bálon, Bad Ischlben nem is őt, hanem a nővérét készültek bemutatni unokatestvérüknek, a fiatal császárnak? A 16 éves leányzó már akkor érezte: ő arra született, hogy csendes elvonultságban éljen, mégis igent mondott. A tündérmese fényes menyegzővel folytatódott Bécsben. A császári frigy azonban hamar megromlott, s ebben része volt a fenséges anyósnak, Zsófia főhercegnőnek, aki később a gyermekeitől is távol tartotta menyét.

A legenda szerint Erzsébet romantikus lelkét olyannyira megragadta az 1848–49-es szabadságharcunk eszméje, hogy kikötötte: ő csak a magyarok uralkodónéja szeretne lenni, ezért tanulni kezdte a nyelvünket. Amikor aztán Budapesten az éljenző tömeg virágcsokorral fogadta, magyarul válaszolt: „Köszönöm a szép rózsákat. Mintha csak hazaérkeztem volna!” Ezzel levett a lábáról egy nemzetet.

Még a történészek is elismerik: Sissinek része volt abban, hogy 1867-ben létrejöhetett a kiegyezés. Ahogy azt is neki köszönik, hogy a magyar uralkodóvá koronázásukkor kapott százezer aranyforintot a szabadságharc honvédözvegyeinek és hadiárváinak ajánlották fel.

A szigorú udvari szabályok ellenére volt mersze egy kisnemesi származású magyar felolvasónőt választani, akivel az udvarban a mi „titkos és barbár” nyelvünkön beszélgettek. Ő volt Ferenczy Ida, akit harminc éven át hűséges barátnőjének nevezett a császárné. A társalkodónő lett aztán a legfőbb szervezője a tragikus körülmények közt elhunyt Erzsébet emlékmúzeumának a Budai Várban.

A rossz nyelvek szerint Sissi hazánk iránt érzett rajongását a férfieszménynek számító Andrássy Gyula iránt érzett szerelme szította. A bécsi lapok gúnyolódtak rajta, miért is tölti a királyné az év kétharmadát hazánkban. Jókai viszont megvédte őt, mondván: „életében védőangyala volt az országnak”.

Bonbontól mozdonyig
Tagadhatatlan, hogy Sissi valódi kultuszt teremtett, és a romantikus lelkek megvesznek – és megesznek – mindent, ami a királyné emlékét idézi. Ha Mozartról elnevezhettek bonbont, már nem is furcsálljuk, hogy elkészítették az édes Sissit idéző marcipángolyót és csokitallért is. Az arcképével díszített emlékérmekre, bögrékre és medálokra előszeretettel csapnak le a megszállott gyűjtők, akik a törékeny asszonykát rejtő, giccsbe hajló hógömbökért sem sajnálják a pénzt. A karcsúságát görcsösen óvó Erzsébetről modern babákat is mintáztak – ezek a szinte testetlen figurák a nyurga Barbie babákra hajaznak. Nevét számtalan Sissi kávézó, hotel, sőt esküvőiruha-kölcsönző csempészi át a mába.

A turisták számára is remek hívószó a császárné neve. A Sissi-út egy egyedülálló európai kulturális útvonal, mely az egykori Monarchia legszebb városait és kastélyait mutatja be. Az „álomút” életének állomásait követve Bajorországtól Ausztrián át hazánkon át Olaszországig kígyózik. Budapesten a Mátyás-templom a nosztalgiázók egyik célpontja, mivel itt koronázták Erzsébetet, majd következhet Gödöllő, a királyi kastély. Az építmény a magyarok koronázási ajándéka volt az uralkodói párnak a kiegyezés évében, s a királyné itt töltötte talán legboldogabb éveit.

A gödöllőiek ma is ápolják a királyné kultuszát. A minap állította pályára a GYSEV – a császári pár számára épült, felújított királyi váróterem mellett – a világ első olyan mozdonyát, amelyet egy nő arcmása ékít. Már nemcsak Haydn, Liszt és Széchenyi, de Sissi képét viselő mozdonyban is gyönyörködhetnek az utasok.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek